A kozmetikai és tisztálkodószerek soha nem látott kínálata vesz minket körül, mégis azt tapasztaljuk, hogy az újabb és újabb csodaszerek ellenére, soha nem volt annyi bőr és hajproblémával küzdő ember, mint napjainkban.
A reklámok tökéletes testű modelljeit látva legtöbb ember elégedettlen a külsejével, elfelejtve, hogy egy húsz másodperces filmet 8-10 órás előkészítés, sminkelés és frizurakészítés előz meg. A hatás nem marad el, milliárdok vándorolnak a szépségipar kasszájába, ám a reklámozott kozmetikai cikkek nem eredményeznek szebb, egészségesebb bőrt, sőt, hosszú távon egészségkárosodást is okozhatnak azáltal, hogy a bőrön keresztül szervezetünkbe jutnak.
Az átlagember 8-9 féle tisztálkodási és testápolási terméket használ, ami közel 100 féle vegyi anyagot jelent. Bár a gyártók szerint a kritikus összetevők csak a megengedett mértékben fordulnak elő, a különböző kozmetikumokban levő problémás anyagok terhelése össze is adódhat, sőt, a vegyi anyagok egymásra gyakorolt hatása által az önmagukban ártalmatlan anyagok is egészségkárosítóvá válhatnak. Az EU-n belül engedélyezett kb. 8000 kozmetikai hatóanyag és 3000 illatanyag egymásra való hatása soha nem került vizsgálatra. Az illatanyagok, konzerválószerek, emulgeálószerek és festékek mellett a gyártás során a készítményekbe kerülő szennyező anyagok (króm, nikkel) jelentenek veszélyt bőrünk számára.
Bár a termékekben megtalálható anyagok mennyiségéről nincs pontos információnk, érdemes tudni, hogy 1998 óta az Európai Unió országain belül él az ún. deklarációs kötelesség, mely szerint minden terméken rajta kell állni, hogy mit tartalmaz, ez az ún. INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients). Az anyagok mennyiség szerinti sorrendben vannak feltüntetve, az első 6-8 anyag teszi ki a termék 75 - 90 %- át. A napjainkban igen népszerű „natur”, „gyógynövénytartalmú”, vagy „bio” feliratokkal ellátott tisztálkodószerek minőségéről többet megtudhatunk, ha az összetevőket alaposan átnézzük a fentiek ismeretében. A természetesség illúzióját keltő, legtöbbször borsos árú, mézzel, algával, gyógynövénykivonatokkal, vagy olajos magvak őrleményével kevert szappanokról és kozmetikumokról gyakran kiderül, hogy a nagy betűvel hangsúlyozott természetes összetevő csak árnyalatnyi mennyiségben, „parasztvakítás” céljából (töröld ki) szerepel a termékben, ám túlnyomórészt szintetikus vegyi anyagokból áll.
Tusfürdők, habfürdők, samponok, szappanok:
A boltokban sorakozó tisztálkodószerek az illatok hihetetlen választékával, az „aromaterápiás”, „gyógynövényes” vagy „antibakteriális” jelzők segítségével a jó közérzet utáni vágyra építve versengenek a vásárlókért. Minél jobban habzik egy tisztálkodószer, annál agresszívebb mosóhatású anyagokat tartalmaz, és annál jobban szárítja a bőrt, mivel használatuk során fontos vízmegtartó anyagok oldódnak ki belőle. Mindezek után kénytelenek vagyunk testápolót használni, vagy választhatunk szappant a tisztálkodáshoz.
Milyen a jó minőségű szappan?
Ez elsősorban a készítésükhöz felhasznált növényi és állati zsíroktól és a hozzájuk kevert egyéb anyagoktól függ. Az emberek évszázadokon keresztül kecske, vagy marhafaggyúból főzött szappannal tisztálkodtak, de ma már tisztán növényi alapanyagokból álló szappanok közül is válogathatunk, ha idegenkedünk az állati eredetű zsíroktól. Olyan szappanokat válasszunk, amelyek természetes anyagokból készültek, növényi olajokat, gyógynövénykivonatokat tartalmaznak, illóolajokkal illatosítottak és mentesek a konzerválószerektől, ásványi olajoktól és a környezetet is szennyező egyéb segédanyagoktól.
Testápolók, hidratáló krémek:
Amikor a felső bőrréteg saját zsírtartalmát elveszíti, a bőr szárazzá, vízhiányossá, pikkelyessé válik, megjelennek az apró ráncok. A hidratáló termékek nagyrészt vízből állnak, hatékonyságuk a bennük levő vízmegkötő anyagokon múlik. Válasszuk a természetes alapanyagú, növényi olajokat tartalmazó termékeket, és messzire kerüljük el a paraffin, petrolatum, vazelin, mineral oil, ceresin, microkristalline wax, polyisobutane, polydecence elnevezésű anyagokat tartalmazó készítményeket. Ezen fedőnevek mindeggyike kőolajszármazékra, ásványi olajra utal, ami szervetlen és testidegen volta miatt eltömi a pórusokat, gátolja a bőrlégzést. A ránctalanító krémeknek kétféle hatásmechanizmusa ismert: a főként szintetikus alapanyagokból álló termékekre jellemző, hogy függőséget alakítanak ki alkalmazásuk során, amit akkor veszünk észre, ha egy-két nap szünetet tartunk. A normál működésében megzavart, ellustult bőr ráncosabbá válik, mint az adott termék használatát megelőzően volt.
Jó minőségű, növényi olajokat és zsírokat, gyógyhatású növényi kivonatokat tartalmazó krémekkel viszont a bőr saját működését harmonizáljuk. Nem helyette dolgozunk, hanem segítjük az alapvető bőrfunkciókat, serkentve vízmegkötő képességét, normalizálva a zsírháztartását. Ebben az esetben az egészséges bőrfunkciók aktivizálásával elérjük, hogy minimális mennyiségű krémre lesz csak szükségünk.
Napjainkban teljesen feledésbe merültek a konyhakert és a hűtőszekrény kincsei, melyek a testápolás egyszerű, hatékony és olcsó alapanyagai. Kiváló hidratálószer az olíva olaj, mely érzékeny, ekcémás bőr esetében is alkalmazható.
Dezodorok, izzadásgátlók, parfümök:
Orrunkat, mint útmutató érzékszervet napjainkban sok szempontból korlátozzuk eredeti feladatában. Az uniformizált, erőteljes egyenparfümök mindennapos használatával esélytelenné tettük a természetes szagokat, illatokat, melyek számos fontos információt közvetítettek a környezetünkről, akárcsak a színek és a hangok. Persze a nem megfelelő tisztálkodás miatt kialakuló erőteljes testszag kellemetlen információ mindenki számára, de a friss izzadtság általában szagtalan. Csak a baktériumok elszaporodásával alakul ki a testszag. Míg a dezodorok csak a baktériumok szaporodását akadályozzák meg, a bombabiztos izzadásgátlók, eltömítik és lezárják bőrünk pórusait, aminek következtében korlátozódik ez a méregtelenítés szempontjából is jelentős testfunkció. Ez a beavatkozás távolról sem veszélytelen. Az angliai Reading egyetem kutatója, Philippa Darbre beszámolója szerint a mellrák szövettani vizsgálata során kimutathatóak az izzadásgátlókban található tartósítószerek. Ezt az eredményt alátámasztja az a tény is, hogy mióta a férfiak körében is elterjedtté váltak az izzadásgátló szerek, a mellrák növekvő tendenciát mutat az erősebb nemnél is. A rendszeres tisztálkodás kiegészítve természetes, növényi illatanyagokat és kivonatokat tartalmazó dezodorokkal megakadályozza a kellemetlen szagokért felelős baktériumok elszaporodását, csökkenti az izzadást anélkül, hogy alumínium-sókkal tömítené el a pórusokat. Ezen kívül a természetes táplálkozás következtében kialakuló külső-belső tisztaság elérésével, valamint természetes alapanyagú ruhák viselésével hatásosan visszaszorítható a verejtékezés, és a kellemetlen testszag.
A sokat ígérő testápolási cikkek és a kozmetikumok, mára életünk nélkülözhetetlen részévé váltak. A fiatalos és előnyös megjelenés az élet minden területén a siker alapkövetelménye.
Ám a ráncok és az ősz haj nem minden korban és kultúrában váltottak ki sokkhatást az emberekből. A bölcsesség és az élettepasztalat, melyek a kor velejárói, olyan erények voltak, melyeket értékesebbnek tekintettek a fiatalság múlékony előnyénél, a fizikai szépségnél. A mai fiatalságkultuszban felnövekvő generációk számára az élet gyakran csak múlik, de nem telik hasznosan. Az anyagi javak és az üres élvezetek hajszolása nem eredményezi az élet értelmének mély átélését, sem az ebből fakadó bölcsességet, elégedettséget így a belülről sugárzó vonzerőt sem. Marad a fizikai szépséghez való görcsös ragaszkodás, amiből a szépségipar csodálatos hasznot húz, de végeredményben vesztesek maradunk a harcban. Nincs az a krém, vagy szépség elixír, mely pótolná a tartalmasan, szeretetben élt, igaz szellemi és lelki értékeket kereső élet által elnyerhető lényünkből sugárzó szépséget.
Blazsek Anita
