Hazánk valamennyi régiójának biogazdái felsorakoztatták élelmiszereik színét-javát. A bio mézek vetélkedője, a pusztai bio borverseny, a kézművesek utcája, az ökogazdasági szakkiállítás, valamint a hagyományőrző táncbemutatók a Szeredás együttes zenei kíséretével tovább színesítették a programot. A Szent György napi kihajtási ceremónia a magyar népmesékből ismert hatökrös szekeret, rackanyájat, bivaly és öszvérfogatot és a szürkemarha gulya néhány példányát vonultatta fel parádésan a sokaság előtt.
A Hortobágyi Nemzeti Parkban nevelkedett bio szürkemarha és mangalica húsából, méretes bográcsokban főzött pörköltek a szabad tűz elemi energiájával telítődve kápráztatták el a főzőverseny bíráit és a megéhezett vásározókat. A bio slambuc, mint igazi gasztonómiai kuriózumnak számító régi, hajdú-bihar megyei pásztorétel, némiképp ellensúlyozta a rendezvény profiljától idegen, mégis jelen lévő üdítő és jégkrém multik okozta diszharmonikus érzést. Ez utóbbiakat kihagyva a méz és lekvárkóstolókat részesítettük előnybe, így olyan különlegességekkel találkoztunk, mint a főzés nélkül készült somlekvár, vagy a hőkezelés és tartósítószerek nélkül eltartható préselt zöldség és gyümölcs kivonatok gyógyhatású üdítő italai. A házi készítésű bio málnalé többször is visszacsalogatott minket.
Az ökológiai gazdálkodásban szintetikus vegyszerek és műtrágyák nélkül, a természetadta lehetőségeket kihasználva termelt növények lényegesen magasabb biológiai értékkel, vitamin- és ásványi anyag tartalommal bírnak hagyományos társaiknál, és zamatuk is jobb. Pozitív tulajdonságaik itt még nem érnek véget. A biogazdálkodás a következő generációk számára is megőrzi az életfeltételeket, mivel a termelés nem okoz deficitet a környezetben, emellett csak csekély hulladék kibocsátással jár. A hazánkban termett értékes bio élelmiszerek 80 %-a külföldre kerül, míg mi külföldről olcsón előállított, pocsék minőségű élelmiszereket vásárolunk a szupermarketekben. A Magyar Biokultúra Szövetség és a vásár valamennyi szervezője azon fáradoznak, hogy fellendítsék a hazai bio élelmiszerfogyasztást. Ezt a célt szolgálta az „Egészségmegtartó és betegségmegelőző táplálkozási modell” címmel rendezet két napos előadás sorozat is, mely hazsnos és elgondolkodtató információkkal szolgált a hallgatóság számára.
Prof. Dr. Pusztai Árpád és Prof. Dr Bardócz Zsuzsa a génmódosítás beláthatatlan következményeinek veszélyeit vázolták fel a bio jövőről álmodozó érdeklődők előtt. A génmódosítás üzletcentrikus vonalának előtérbe kerülésével kielégítő hatástanulmányok és táplálkozástani vizsgálatok nélkül kerülnek a transzgénikus élelmiszerek a fogyasztókhoz.
Miközben számos nyugtalanító kérdés megválaszolatlanul marad: Miként hat a bélhámrendszer működésére, ha a génmanipulált élelmiszer kapcsolatba lép az emberi vastagbélben élő baktériumok genetikai állományával, és új génstruktúrájú baktériumok jönnek létre?
Az idegen gének talajba kerülése által a talaj baktériumflórájának megváltozásával miként változik a biológiai egyensúly?
Mi lesz a következménye, ha az új géneket tartalmazó növények génállománya átjut a vad fajokba, és úgynevezett szupergyomok jönnek létre? Pusztai Árpádnak és csapatának a skóciai Rowett Resarch Institute-ben módjában állt a hóvirághagymából származó gént tartalmazó burgonya patkányokra gyakorolt hatását tanulmányozni. Miután nyugtalanító elváltozásokat észleltek az állatokon, és Pusztai professzor aggodalmának mert hangot adni, állásával fizetett.
Legtöbben abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy a hazánkban érvényben levő szigorú korlátozások egyelőre megvédenek minket a GMO veszélytől. Az előadáson megtudhattuk, hogy az itthon kapható feldogozott élelmiszerek jelentős része tartalmaz transzgénikus összetevőket. Elég azt tudni, hogy bolygónk szójatermésének 80%-a génmanipulált és a kukoricának is egyre kisebb hányada tekinthető tisztának, bár ez utóbbiból szerencsére kevés a behozatalunk. Számos élelmiszer feldolgozásánál használnak szóját, valamint az állati takarmánynak is részét képezi. Az előzőek alapján valószínűsíthető, hogy transzgénikus növényből származik. Egy hazai vizsgálat során 10 féle parizerből 10-ben találtak módosított génállományú összetevőt a határérték felett. Végeredményben a vizsgált húsipari termékek 2/3-ban, az egyéb élelmiszerek 1/3-ban találtak módosított összetevőt. Ami természetesen nem volt feltüntetve a csomagolásokon. Mindez azt jelenti, hogy úgy kényszerítenek minket a manipulált élelmiszerek elfogyasztására, hogy nem is kapunk információt arról, hogy mit fogyasztunk. A világ biotechnológiával foglalkozó nagyágyúja, a Monsanto pedig odáig merészkedik, hogy sérelmezi az élelmiszerek GM tartalmának feltüntetési kötelezettségét, mondván, hogy ez igazságtalanul gátolja a szabad versenyt.
A gazdálkodás fenntarthatóságának két elméleti lehetősége: vagy belenyúl az ember a teremtésbe, és nem tudja, mit indít el ezáltal, vagy együttműködik a természettel, és kizsákmányolás helyett megpróbál szimbiózisban élni a Földdel. Nem kell géntechnológusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, gyakorlatban ez utóbbi az egyetlen esély a túlélésre. Bár sokszor joggal érezzük, hogy ki vagyunk szolgáltatva a pénzvilág „felsőbb érdekeinek”, és semmi beleszólásunk nincs a történésekbe. Mégis nap, mint nap alakítjuk a saját életünket és világunkat. Ha minél többen elolvassuk a címkét, mielőtt egy terméket a kosarunkba teszünk, és a gyanús élelmiszereket a polcokon hagyjuk, ha törekszünk megbízható helyről beszerezni a vacsorára valót, ha olyan politikusokra voksolunk, akiknek szívügyük, hogy Magyarország GM-mentes övezet legyen, ha széles tömegek körében válik igénnyé a minőségi táplálkozás, akkor van esély, hogy lesznek olynok is, akiknek megéri kielégíteni ezeket az igényeket.
Dr. Márai Géza, a Gödöllői Szent István Egyetem adjunktusa szerint radikális változásokra van szükség, ami az egyén, a működő egészségügyi rendszer és a mindenkori kormány közös felelőssége. Sajnos mostanra kivívtuk magunknak az Európa legbetegebb nemzete címet, ami nemcsak a korai halálozást jelenti, de azt is, hogy igen fiatal életkorban bekövetkezik az egészségi állapot és a teljesítőképeség romlása. A hazánkban sorra nyilvánosságra kerülő élelmiszer átcímkézési botránysorozat csak a jéghegy csúcsa. Egy adott ország egészségi állapotán lemérhető, hogy a kormány a közjó érdekét szolgálja, vagy a globális tőkét.
Blazsek Anita
