Alig van ember manapság, aki élete során ne szenvedne egy, vagy több civilizációs betegségben. Az allergia, az érrendszeri betegségek, a cukorbetegség és a daganatok olyannyira mindennapos jelenségekké váltak, hogy mindezeket az élet elkerülhetetlen velejáróinak, genetikai örökségnek, esetleg a sors igazságtalanságának tekintjük.

Valóban el kell fogadnunk, hogy életünk jelentős részét kellemetlen tünetekkel és gyógyszerekkel vészeljük át? Ahogy a név is utal rá, a civilizációs betegségek életmódunk következményei, amit nagyrészt mi alakítunk ki. A cukor kiiktatása étrendünkből az egyik legjelentősebb lépés egészségünk érdekében. Az cukormentes  étrend már rövid távon pozitív változást hoz életünkbe.

Szinte nincs olyan betegség, melynek kialakulásában ne játszana szerepet a cukorfogyasztás. Kevesen tudják, hogy míg száz évvel ezelőtt csupán 2 kg finomított cukrot vettünk átlagosan magunkhoz évente, ma ez a szám 50-re emelkedett. Ennek mindössze a 20-25%-át vesszük magunkhoz kristálycukor formájában. A cukor nagyrésze észrevétlenül, édes ivólevekben, péksüteményekben, édességekben, lekvárokban, befőttekben, joghurtokban, felvágottakban, vagy kechupben elrejtve kerül szervezetünkbe.

Miért olyan veszélyes a cukor?

A cukor 99,9%-ban diszacharid molekulából áll, mely egy szőlőcukor és egy gyümölcscukor összekapcsolódásával keletkezik. A természetben ilyen tömény koncentrátumban nem létezik cukor, szervezetünk nincs „felkészítve” ennek feldolgozására, s számára ez komoly megterhelést, sokkot jelent.

Hogy megértsük miért oly káros a cukor, érdemes visszanyúlni a gyökerekhez: dédanyáink mézzel és édes gyümölcsökkel édesítették ételeiket.  Ha gyümölcsöt, mézet, vagy akár cukorrépát eszünk, akkor a cukor vitaminok, ásványi anyagok, rostok és nyomelemek társaságában lassan emésztődik, s rögtön rendelkzésre állnak a feldolgozásához szükséges anyagok. Ám finomított formában, megfosztva a vitálanyagoktól szerveinktől vonja el a lebontásához szükséges B vitamint, és más anyagokat, ezáltal azok hiányát idézi elő. A finomított cukornak nincs szüksége emésztésre, hirtelen szívódik fel, s eltolva a vér kémhatását, a szervezetet arra kényszeríti, hogy kálciumot és ásványi sókat a csontokból kivonva kompenzálja a felborult egyensúlyt. A folyamat erőteljesen hozzájárul a csontritkuláshoz, illetve súlyosbítja a szájban kiváltott fogszuvasodást. Mindez különösen gyermekeink csontozatának fejlődését befolyásolja károsan. Állatkísérletek igazolják, hogy a fejlődésben levő fiatal állatok csontozata a rendszeres cukorfogysztás következtében porózussá, késsel vághatóvá illetve deformálttá válik. Ezek után a gondos édesanyák és nagymamák biztosan meggondolják, hogy csokoládéval, fagyival, édes üdítővel, vagy inkább egy fürt szőlővel, aszalt gyümölccsel kedveskedjenek szeretteiknek.

A cukor számos egyéb hatásmechanizmuson keresztül károsítja csaknem valamennyi szervünket. Nézzünk néhányat a sok közül:

- Reumatikus betegségek

- Anyagcsere betegségek: cukorbetegség, elhízás, májkárosodás, epekő, vesekő, köszvény.

- Emésztőrendszeri betegségek: székrekedés, a máj, az epehólyag, hasnyálmirigy, a vékony- és vastagbél megbetegedései.

- Szív és érrendszeri megbetegedések: növeli a koleszterinszintet, és az érelmeszesedést.

- Nagymértékben gyengíti az immunrendszert és fogékonnyá tesz a fertőző betegségekre.

- Valamennyi allergia, gombás betegségek    kialakulásánál szerpet játszik.

- Hosszú távon hozzájárul a rák kialakulásához.

- Gyorsítja az öregedési folyamatokat, a bőr ráncosodását és az őszülést.

- Depresszióhoz, mentális zavarokhoz vezethet.

- Függőséget okoz, akárcsak az alkohol, vagy a drogok. A cukorfogyasztást követően hirtelen megemelkedett vércukorszint csakhamar a mélybe zuhan, aminek következtében bágyadtak, enerváltak leszünk és újabb adag édességre vágyunk.

A cukor viselkedésre gyakorolt hatásása:

Vizsgálatok szerint a gyermekkori hiperaktivítás és viselkedési zavarok nagy része gyógyítható azzal, ha megvonjuk a gyermekek étendjéből a cukrot, illetve az adalékanyagot tartalmazó élelmiszereket. A cukorbevitelt követően 45-60 perccel a vizsgált gyerekek feladatmegoldó képessége romlott, szabadidős játékok során pedig nemkívánatos viselkedési formákat produkáltak.

Dr. Alex Schauss kutatása keretében 803 amerikai iskolában vezettek be étrendreformot. Mellőzve a  gyermekek étrendjéből az adalékanyagokat és a cukrot, valamennyi esetben javultak az osztályzatok, valamennyi iskola előbbre került a nemzeti iskolák tanulmányi rangsorában. Összességében a négy éves kísérlet során egy felemelkedési folyamat ment végbe az érintett intézményekben.

Felnőttekkel végzett ugyanilyen vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy börtönlakók, illetve fiatalkori bűnözők agresszivítása és viselkedési rendellenességei nagymértékben csökkentek. A változást a delikvesek is oly mértékben észlelték magukon, hogy sok esetben kérték, hogy megtarthassák ezt a táplálkozási formát.

A fentiek alapján láthatjuk, hogy nemcsak fizikai állapotunkat, de az életben nyújtott teljesítményünket is komolyan befolyásolja, hogy milyen „üzemanyaggal” működünk.

Nádcukor, nyerscukor, barnacukor, szőlőcukor, gyümölcscukor és társaik.

Úgy tűnik, drága és divatos megoldások tömegéből válogathatnak az egészség-tudatos fogyasztók, ám a szomorú valóság az, hogy ezek a cukoralternatívák alig, vagy semmivel sem jobbak a répacukornál. A nádcukor ugyanúgy csupasz kalória, mint a répacukor. Az forrásnövény különböző, de mire az asztalra kerül, már csak az életerejétől megfosztott szacharóz marad mindkettőből.

A nyers barna cukor, a cukorgyártás utolsó lépésében keletkező cukorfajta, 96-98% cukortartalommal. Még megtalálható rajta a melasz, de az is előfordul, hogy a finomított cukrot utólag permetezik be melasszal. A gyümölcscukor (fruktóz) felszívódási sebessége lassabb, mint más cukroké, ezért kevésbé emeli meg a vércukorszintet, de egyéb tekintetben nem különbözk a többi cukortól, ugyanúgy értéktelen és ártalmas.

Könnyű belátni a cukormentes táplálkozás előnyeit, ám megvalósítani már nehezebbnek tűnik. A mai ember szemében a cukor megszokott, már-már „természetes” része a táplálkozásnak. Ízlésünket, a sok erőteljes ízű, mesterséges aromából álló nyalánkság eltorzíthatta, idő kell, míg a természetes ízek ismét élvezetessé válnak. Egy kis fantáziával izgalmas finomságokat és süteményeket készíthetünk mézzel és gyümülcsökkel édesítve, melyek egészségünket is szolgálják.

A méz

A méz, mely szinte az összes emberi szervezet számára szükséges ásványi anyagot tartalmazza, közel 70-féle gyógyhatással bír. Antibakteriális hatású, segíti a sebgyógyulást, enyhíti az allergia tüneteit, enyhíti a szív- és keringési problémákat, széppé teszi a bőrt és a hajat. Enzimei biztosítják a vitaminok és ásványi anyagok beépülését szervezetünkbe, ezáltal megszünteti a hiánytüneteket. Az egyes mézfajták ásványianyag-tartalma, íze és gyógyhatása eltérő, érdemes kipróbálni a kevésbé ismerteket is. Sütéshez javasolt vegyes virágmézet, vagy napraforgómézet használni. Az olcsóbbak közé tartoznak és szép aranybarna színt adnak a süteménynek.

Mézes finomságok:

Mézes dió krokett:

10 ek darált dió (vagy mandula)

3 ek citomlé

5 ek búzacsíra

4 ek méz

Keverjük össze  a hozzávalókat, formázzunk golyókat, majd forgassuk őket búzacsírába, vagy darált dióba. Egy óra pihentetés után fogyasztható.

Mézes gyümölcskenyér

20 dkg teljes kiőrlésű búzaliszt,
10dkg zabpehely,
10 dkg méz,
1 dl olaj,
2,5 dl joghurt,

5-5 dkg mazsola, aprított aszalt gyümölcs, aprított dió, vagy mandula
fahéj,
szegfűszeg,
szerecsendió,
szódabikarbóna
Elkészítés:
A lisztet elkeverjük a szódabikarbónával, hozzáadjuk a zabpelyhet, mézet, olajat, joghurtot, majd az aszalványokat és a diót. Ízesítjük fahéjjal, egy kevés szerecsendióval, őrölt szegfűszeggel és alaposan összekeverjük. Egy őzgerincformába, amelyet vékonyan kiolajoztunk, és alaposan meghintettük zabpehellyel, beöntjük a tésztát, úgy, hogy középen legyen benne a legkevesebb, a forma széleinél egész tele. Nem túl forró kb. 160 fokos sütőben megsütjük. Fogyaszthatjuk melegen, hidegen egyaránt.

Mire figyeljünk mézvásárláskor?

„Természetesen” a mézet is lehet hamisítani, ezért legyünk körültekintőnek vásárláskor. A vizezett mézet könnyű felismerni. A zárt üveg fejtetőre fordításakor a felemelkedő buborék sebességéből következtethetünk a méz sűrűségére és tisztaságára. Ezt persze a hőmérséklet is befolyásolja. A mézkereskedő cégek által forgalmazott, multik polcán sorakozó mézek nagyrészt invertcukorszirupból, mesterségek ízanyagokból és színezékekből állnak, ezekre ne pazaroljuk a pénzünket. Vásároljunk inkább megbízható termelőtől, vagy bioboltban, ahol a minőségi élelmiszerek mellett elkötelezett kereskedők ellenőrzött forrásból szerzik be az édes csemegét, melynek minden cseppje egészségünkre válik.

Blazsek Anita

Akivel előfordult már valaha, hogy elvesztette egészségét, az átérezhette, hogy valóban fontos kincsről van szó, mely boldogságunk elengedhetetlen feltétele. Egy migrén, egy influenza fertőzés képes elrontani bármilyen szórakozást és meggátolni minket a hétköznapi teendők elvégzésében, nem beszélve a helytelen életmód következtében kialakuló tartós egészségügyi problámákról, melyek csak komoly életmódváltással, lassan fordíthatóak vissza. Nem csoda, hogy a gyógyászatban nagy sikerre tettek szert a vegyi készítmények, melyekkel rövid időn belül enyhíthetők a szenvedők panaszai. De vajon tényleg elég néhány fájdalomcsillapító, vagy vérnyomáscsökkentő tabletta ahhoz, hogy visszakapjuk egészségünket?

A gyógyító növények alkalmazása egyidős az emberiséggel, ám e természetes gyógyszereket  csaknem két emberöltőre száműztük a gyógyászatból. Mára odáig jutottunk, hogy a gyógyszeripar hatalmas tőkével a zsebében a reggeli gabonapehely elfogyasztásához, vagy egy remek folteltávolító szer alkalmazásához hasonlóan egyszerű és kézenfekvő megoldásként tünteti fel a megfelelő pirulák legurítását kellemetlen testi tüneteink enyhítésére.A szintetikus gyógyszerekről mára már beigazolódott, hogy mellékhatásaikkal komoly megterhelés rónak szervezetünkre, és végleges gyógyulás sem  mindig érhetünk el velük, sőt, némelyik kimondottan ártalmasnak bizonyul. Így a gyógynövények mára ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. A gyógynövényekben rejlő hatóanyagok olyan vegyületek, melyek jótékonyan hatnak az emberi szervezetre, anélkül, hogy nemkívánatos mellékhatásokkal terhelnék.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   Kellő szakismerettel eredményesen alkalmazhatóak a betegségek megelőzésében és gyógyításában a hagyományos orvosi módszerek mellett.

Aranyér:

Friss tölgyfakérget fél maréknyit felfőzünk 5 liter vízben. Amilyen forrón tudunk beleülünk. Eleinte naponta, majd 2-3 naponta megismételjük. Jelentős csersavtartalmának tulajdonítható erős összehúzó hatása.

Epegörcs:

1 liter vízben felfőzünk 5-6 csipetet a virágos-leveles szárból. Félóránként 1-1,5 dl-t iszunk belőle, evés előtt. Nagyon keserű, ezért érdemes mézzel ízesíteni.

Gyomorégés:

Az előbbi főzet gyomorégés esetén is segítséget nyújt, de az akácfavirág is enyhíti a gyomorégés és a savtúltengés kellemetlenségeit. 1 liter vízhez 5-7 csipetet főzünk fel, és főétkezések után negyedórával 1,5 dl-t fogyasztunk. Enyhe hashajtó hatása is van a főzetnek.

Cukorbaj:

A fehérbab hüvelye kiváló vércukorcsökkentő. A megszárított hüvelytöretből 5-8 csipetet főzünk egy liter vízben 2 percig. Naponta 4-5 alkalommal fogyasztunk 1,5 litert a teából, melynek vérnyomáscsökkentő, szívműködést serkentő, vese- és hólyaggyógyító hatása is van.

Gyulladások, kelések:

Az apróbojtorján sok betegségre kiváló. A gyulladásos sebeket borogatással gyógyítjuk vele. 1 liter vízben 5-7 csipetet felfőzünk a megszárított leveles-virágos növényből, és steril gézt mártunk bele, amivel éjszakára borogatjuk a sebeket. Kovasav és cserzőanyag tartalmával fejti ki gyógyító hatását.

Korpásodás:

A bojtorján gyökerének főzetét fejkorpásodás és hajhullás esetén is használhatjuk. 3 liter vízben 10-15 csipetnyit főzünk fel, és naponta átmossuk benne a fejünket. Csökkenti a fejbőr zsírosságát, és gyógyítja az ekcémát is.

Hasonló jótékony hatással bír a csalán is. 3 liter vízben főzünk 8-10 csipet szárított, vagy friss csalán levelet. Naponta legalább egyszer fejet mosunk benne. Felmelegítve kétszer is használhatjuk.

Lázcsillapítók:

A szárított bodzalevélből 1 liter vízzel 6-8 csipetet leforrázunk, majd két óránként elfogyasztunk 1,5 dl-t. Hamarosan tapasztaljuk izzasztó és vizelethajtó hatását is.

A napraforgó szárított szirmaiból 5-8 csipetnyit forrázunk 1 liter vízzel. Napi 3-5 alkalommal fogyasztunk egy bögrével. Gyógyítja a magas vérnyomást és nyugtatja az idegeket is. A két növényből keveréket is készíthetünk.

Magas vérnyomás, érszűkület:

A galagonya egyik legértékesebb cserjénk, melynek levele, virága és termése az érszűkületet és a magas vérnyomást is csökkenti. A levelet és a virágot együtt érdemes használni. 1 liter vízzel 4-6 csipetet forrázunk le, vagy az érett piros bogyókból 1 liter vízben 10-15 szemet felforralunk. Naponta 3-5 alkalommal fogyasztunk 1,5-2 dl-t.

Reuma, ízület:

Izületi bántalmakra leghatásosabb a csalánlevél tea.1 liter vízhez adunk 4-6 csipet szárított csalánlevelet. A forrázatból naponta háromszor-négyszer fogyasztunk 2-2 dl-t. a cukorbajt, valamint a vizeletkiválasztó- és emésztőszervi rendellenességeket is gyógyítja.

Vértisztítók:

Kiválóan alkalmas annak akinek sűrű a vére a bodzalevél és a csalán tea, a fent leírtak alapján elkészítve.

A népi gyógyászat a zabot vértisztító teák főzéséhez is alkalmazza. 1 liter vízhez egy jó evőkanálnyi darált zabszemet adjunk és főzzük fel. Napi 2-3 dl zabteát fogyasszunk három alkalommal. Csak a teljesen megérett szemeket használjuk fel.

 A hárs az egyik legkellemesebb ízű teák egyike. Vértisztító hatása mellett meghűlésre, köhögésre is gyógyír, valamint serkenti a szívműködést és erősíti az idegeket. 1 liter vízzel

4-5 csipet hárvirrágot forrázzunk le, naponta 3-4 alkalommal igyunk meg egy-egy bögrével.

Tanácsok a gyógynövények felhasználásához:

-Forgalmas utak mentén és szennyezett területeken ne szedjünk gyógynövényt.

-Napon ne szárítsuk a növényeket, kivéve a terméseket, mivel gyengül a hatóerejük.

-A gyökereket napon való fonnyasztást követően meleg árnyékos helyen szárítsuk.

-A leveleket, virágokat csak forrázzuk, a gyökeres és fás részeket 2-3 perc forralás után fogyasszuk.

-Ne rontsuk el cukorral a tea jótékony hatását! Ízesítsük mézzel, de csak amikor már nem forró.

-Ha kúraszerűen fogyasztunk egy teát, akkor 10-15 naponként tartsunk 4-5 nap szünetet.

-Borogatáshoz, fürdőhöz töményebb koncentrációt készítsünk, mint belső fogyasztás esetén.

Dédanyánik számára a gyógynövények begyűjtése és szükség szerinti alkalmazása a mindennapok része volt. Teaként, kenőcsként, fürdőként, vagy borogatásként egyaránt alkalmazták a növényekben rejlő hatóanyagokat.Az elmúlt évszázadban megszakadt ennek a gyakorlati tudásnak a továbbadása. Az egyre nagyobb mennyiségben történő gyógyszerfogyasztás azonban nem hozott eredményt, sőt egészségi állapotunk egyre fokozódó mértékben romlik. A természet erőihez való visszatérés megoldást jelenthet az egyre kaotikusabb társadalmi környezet okozta ártalmakra. A mai fiatal nemzedéknek, újra meg kell tanulnia miként használja fel a természet gyógyító erőit, melyekkel ellensúlyozhatjuk a rohanó élet, a stressz okozta megterheléseket.

 Blazsek Anita

A kozmetikai és tisztálkodószerek soha nem látott kínálata vesz minket körül, mégis azt tapasztaljuk, hogy az újabb és újabb csodaszerek ellenére, soha nem volt annyi bőr és hajproblémával küzdő ember, mint napjainkban.

A reklámok tökéletes testű modelljeit látva legtöbb ember elégedettlen a külsejével, elfelejtve, hogy egy húsz másodperces filmet 8-10 órás előkészítés, sminkelés és frizurakészítés előz meg. A hatás nem marad el, milliárdok vándorolnak a szépségipar kasszájába, ám a reklámozott kozmetikai cikkek nem eredményeznek szebb, egészségesebb bőrt, sőt, hosszú távon egészségkárosodást is okozhatnak azáltal, hogy a bőrön keresztül szervezetünkbe jutnak.

Az átlagember 8-9 féle tisztálkodási és testápolási terméket használ, ami közel 100 féle vegyi anyagot jelent. Bár a gyártók szerint a kritikus összetevők csak a megengedett mértékben fordulnak elő, a különböző kozmetikumokban levő problémás anyagok terhelése össze is adódhat, sőt, a vegyi anyagok egymásra gyakorolt hatása által az önmagukban ártalmatlan anyagok is egészségkárosítóvá válhatnak. Az EU-n belül engedélyezett kb. 8000 kozmetikai hatóanyag és 3000 illatanyag egymásra való hatása soha nem került vizsgálatra. Az illatanyagok, konzerválószerek, emulgeálószerek és festékek mellett a gyártás során a készítményekbe kerülő szennyező anyagok (króm, nikkel) jelentenek veszélyt bőrünk számára.

Bár a termékekben megtalálható anyagok mennyiségéről nincs pontos információnk, érdemes tudni, hogy 1998 óta az Európai Unió országain belül él az ún. deklarációs kötelesség, mely szerint minden terméken rajta kell állni, hogy mit tartalmaz, ez az ún. INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients). Az anyagok mennyiség szerinti sorrendben vannak feltüntetve, az első 6-8 anyag teszi ki a termék 75 - 90 %- át. A napjainkban igen népszerű „natur”, „gyógynövénytartalmú”, vagy „bio” feliratokkal ellátott tisztálkodószerek minőségéről többet megtudhatunk, ha az összetevőket alaposan átnézzük a fentiek ismeretében. A természetesség illúzióját keltő, legtöbbször borsos árú, mézzel, algával, gyógynövénykivonatokkal, vagy olajos magvak őrleményével kevert szappanokról és kozmetikumokról gyakran kiderül, hogy a nagy betűvel hangsúlyozott természetes összetevő csak árnyalatnyi mennyiségben, „parasztvakítás” céljából (töröld ki) szerepel a termékben, ám túlnyomórészt szintetikus vegyi anyagokból áll.  

Tusfürdők, habfürdők, samponok, szappanok:

A boltokban sorakozó tisztálkodószerek az illatok hihetetlen választékával, az „aromaterápiás”, „gyógynövényes” vagy „antibakteriális” jelzők segítségével a jó közérzet utáni vágyra építve versengenek a vásárlókért. Minél jobban habzik egy tisztálkodószer, annál agresszívebb mosóhatású anyagokat tartalmaz, és annál jobban szárítja a bőrt, mivel használatuk során fontos vízmegtartó anyagok oldódnak ki belőle. Mindezek után kénytelenek vagyunk testápolót használni, vagy választhatunk szappant a tisztálkodáshoz.

Milyen a jó minőségű szappan?

Ez elsősorban a készítésükhöz felhasznált növényi és állati zsíroktól és a hozzájuk kevert egyéb anyagoktól függ. Az emberek évszázadokon keresztül kecske, vagy marhafaggyúból főzött szappannal tisztálkodtak, de ma már tisztán növényi alapanyagokból álló szappanok közül is válogathatunk, ha idegenkedünk az állati eredetű zsíroktól. Olyan szappanokat válasszunk, amelyek természetes anyagokból készültek, növényi olajokat, gyógynövénykivonatokat tartalmaznak, illóolajokkal illatosítottak és mentesek a konzerválószerektől, ásványi olajoktól és a környezetet is szennyező egyéb segédanyagoktól.

Testápolók, hidratáló krémek:

Amikor a felső bőrréteg saját zsírtartalmát elveszíti, a bőr szárazzá, vízhiányossá, pikkelyessé válik, megjelennek az apró ráncok. A hidratáló termékek nagyrészt vízből állnak, hatékonyságuk a bennük levő vízmegkötő anyagokon múlik. Válasszuk a természetes alapanyagú, növényi olajokat tartalmazó termékeket, és messzire kerüljük el a paraffin, petrolatum, vazelin, mineral oil, ceresin, microkristalline wax, polyisobutane, polydecence elnevezésű anyagokat tartalmazó készítményeket. Ezen fedőnevek mindeggyike kőolajszármazékra, ásványi olajra utal, ami szervetlen és testidegen volta miatt eltömi a pórusokat, gátolja a bőrlégzést. A ránctalanító krémeknek kétféle hatásmechanizmusa ismert: a főként szintetikus alapanyagokból álló termékekre jellemző, hogy függőséget alakítanak ki alkalmazásuk során, amit akkor veszünk észre, ha egy-két nap szünetet tartunk. A normál működésében megzavart, ellustult bőr ráncosabbá válik, mint az adott termék használatát megelőzően volt.

Jó minőségű, növényi olajokat és zsírokat, gyógyhatású növényi kivonatokat tartalmazó krémekkel viszont a bőr saját működését harmonizáljuk. Nem helyette dolgozunk, hanem segítjük az alapvető bőrfunkciókat, serkentve vízmegkötő képességét, normalizálva a zsírháztartását. Ebben az esetben az egészséges bőrfunkciók aktivizálásával elérjük, hogy minimális mennyiségű krémre lesz csak szükségünk.

Napjainkban teljesen feledésbe merültek a konyhakert és a hűtőszekrény kincsei, melyek a testápolás egyszerű, hatékony és olcsó alapanyagai. Kiváló hidratálószer az olíva olaj, mely érzékeny, ekcémás bőr esetében is alkalmazható.

Dezodorok, izzadásgátlók, parfümök:

Orrunkat, mint útmutató érzékszervet napjainkban sok szempontból korlátozzuk eredeti feladatában. Az uniformizált, erőteljes egyenparfümök mindennapos használatával esélytelenné tettük a természetes szagokat, illatokat, melyek számos fontos információt közvetítettek a környezetünkről, akárcsak a színek és a hangok. Persze a nem megfelelő tisztálkodás miatt kialakuló erőteljes testszag kellemetlen információ mindenki számára, de a friss izzadtság általában szagtalan. Csak a baktériumok elszaporodásával alakul ki a testszag. Míg a dezodorok csak a baktériumok szaporodását akadályozzák meg, a bombabiztos izzadásgátlók, eltömítik és lezárják bőrünk pórusait, aminek következtében korlátozódik ez a méregtelenítés szempontjából is jelentős testfunkció. Ez a beavatkozás távolról sem veszélytelen. Az angliai Reading egyetem kutatója, Philippa Darbre beszámolója szerint a mellrák szövettani vizsgálata során kimutathatóak az izzadásgátlókban található tartósítószerek. Ezt az eredményt alátámasztja az a tény is, hogy mióta  a férfiak körében is elterjedtté váltak az izzadásgátló szerek, a mellrák növekvő tendenciát mutat az erősebb nemnél is. A rendszeres tisztálkodás kiegészítve természetes, növényi illatanyagokat és kivonatokat tartalmazó dezodorokkal megakadályozza a kellemetlen szagokért felelős baktériumok elszaporodását, csökkenti az izzadást anélkül, hogy alumínium-sókkal tömítené el a pórusokat. Ezen kívül a természetes táplálkozás következtében kialakuló külső-belső tisztaság elérésével, valamint természetes alapanyagú ruhák viselésével hatásosan visszaszorítható a verejtékezés, és a kellemetlen testszag.

A sokat ígérő testápolási cikkek és a kozmetikumok, mára életünk nélkülözhetetlen részévé váltak. A fiatalos és előnyös megjelenés az élet minden területén a siker alapkövetelménye.

Ám a ráncok és az ősz haj nem minden korban és kultúrában váltottak ki sokkhatást az emberekből. A bölcsesség és az élettepasztalat, melyek a kor velejárói, olyan erények voltak, melyeket értékesebbnek tekintettek a fiatalság múlékony előnyénél, a fizikai szépségnél. A mai fiatalságkultuszban felnövekvő generációk számára az élet gyakran csak múlik, de nem telik hasznosan. Az anyagi javak és az üres élvezetek hajszolása nem eredményezi az élet értelmének mély átélését, sem az ebből fakadó bölcsességet, elégedettséget így a belülről sugárzó vonzerőt sem. Marad a fizikai szépséghez való görcsös ragaszkodás, amiből a szépségipar csodálatos hasznot húz, de végeredményben vesztesek maradunk a harcban. Nincs az a krém, vagy szépség elixír, mely pótolná a tartalmasan, szeretetben élt, igaz szellemi és lelki értékeket kereső élet által elnyerhető lényünkből sugárzó szépséget. 

Blazsek Anita

Az alvás testi-lelki megújulásunk legfontosabb forrása, míg sejtjeink regenerálódnak, az álmokon keresztül információkat, élményeket dolgozunk fel.

A civilizált ember életformája e tekintetben is elszakadt a természetes ritmustól, melyet a Nap járása diktált. Az állandó fényforrások használata lehetővé teszi, hogy természetellenes életmódot éljünk, ami persze hosszútávon megbosszulja önmagát. A természet törvényei szerint életünk harmadrészét alvással kéne töltenünk, mégpedig azt a harmadot, amely éjszakára esik. A haszonmaximalizáló gondolkodás életünk ezen területére is beférkőzött és számos lehetőséget kínálva térít el sötétedés után az alvástól.

Tévécsatornák kínálják értéktelen műsoraikat, éjjel-nappali hipermarketek biztosítanak lehetőséget a nagybevásárlás elintézésére, jellegtelen dolgokról cseveghetünk idegenekkel az interneten, vagy kipréselhetünk magunkból egy éjszakai műszakot. Ha szervezetünk betegséggel tiltakozik mindez ellen, rossz életvitelünk által elvesztett egészségünket drága csodavitaminok, gyógyszerek formájában próbáljuk visszavásárolni.

A fiatalokat váró szórakozóhelyekre éjfél előtt nem is érdemes belépni. Szervezetük talán még jelezne is őszintén, álmossággal, fáradtsággal, egyesek azonban nem riadnak vissza attól, hogy drogokkal nyomják el ezeket az ódivatú jeleket, így a jókedv és a lendület biztosított a totális kimerültségig. A fejlődő szervezetek számára különösen fontos volna a megfelelő alvás, hogy jellemben és fizikailag erős felnőttekké váljanak.

Az altatók fogyasztását nézve az álmatlanság egyre szélesebb réteget érintő probléma, a felnőtt lakosság 20-30%-át érinti, és egyre inkább a fiatalokat is. Az alváshiány sok betegség támogatója lehet, míg a pihentető alvás erősíti immunrendszerünket, kiegyensúlyozottá tesz.                                          

A belső biológiai óra működését a melatonin nevű hormon szabályozza. Tőle függ a szervezet zsíranyagcseréje, hőszabályozása, a nemi funkciók, és más hormonok működése Ha a szervezet belső órája és a külvilág órája nincs szinkronban egymással, alvási problémák alakulnak ki. A melatonin fényfüggő hormon. Sötétben termelődik, és éjjel kerül vérünkbe legnagyobb mennyiségben. A reggeli fény a becsukott szemen keresztül az agyba jut, és ott a központi idegrendszer melatonin termelését csökkenti, ezáltal elősegíti a szervezet ébredését. Nappal az aktivitás hormonok kerülnek túlsúlyba, melyek a fény hatására termelődnek. A lámpafénnyel átprogramozott életünkben a melatonin termelődése csökken, aminek további hatásai is vannak egészségünkre: Mivel a melatonin a szívritmusra is hat, a túl alacsony melatonin szint emeli vérnyomásunk értékét. Továbbá a melatonin antioxidánsként is működik, vagyis gátolja a sejtek örökítő anyagának mutációit. Mindennek hiányában, könnyebben kialakul a szervezet rákos megbetegedése. Mindezt az is alátámasztja, hogy az éjszakai műszakban dolgozók az átlagosnál nagyobb, a vakok viszont az átlagosnál kisebb mértékben mutatnak hajlamosságot a mellrákra. Tehát a fényterhelés és a rákos betegségek között közvetlen összefüggés mutatható ki. Az elmúlt 50 évben 50%-kal növekedett a gyermekek leukémiás megbetegedése, ami a környezeti hatások, azon belül a fényterhelés emelkedésével magyarázható.

Mivel a melatonin védi a szívet és a keringési rendszert, szabályozza az élettani folyamatokat, véd a szabadgyökök ellen, fontos szerepe van az életkortól független, fiatalos életerő fenntartásában. Az öregedő szervezet egyre kevésbé képes a szabadgyökök sejtkárosító hatása elleni védekezésre. Ezért is olyan népszerűek az antioxidáns hatású vitaminokat tartalmazó ételek, táplálék kiegészítők. Ezek azonban csak egyes sejtekre gyakorolnak kedvező hatást, míg a melatonin a test valamennyi sejtjére képes hatni, beleértve az agyat is. Az alvás három stádiumát különböztetjük meg, a felületes, a könnyű és a mély alvást. A szervezet regenerálódása a mély alvási szakaszok során megy végbe. Egy felnőtt számára ideális alvásmennyiség 7-8 óra. A több éppúgy nem tesz jót, mint a túl kevés.

Az egészségünk és a jó alvás érdekében próbáljuk meg kiküszöbölni a korszerű életmód biológiai órát semmibe vevő vívmányait, testünk igazán megérdemli az éjszakai nyugalmat.

Adjuk meg a lefekvés módját!

-Lehetőleg mindig azonos időben menjünk aludni. Éjszakára ne terheljük túl emésztőrendszerünket, 2-4 órával lefekvés előtt fogyasszunk könnyű vacsorát. Természetesen kerüljük el este az élénkítő italokat is.

-Ha tehetjük, a hálószobában ne tévézzünk, vagy olvassunk, környezetünk segítse elő az alvásra való tudati ráhangolódást. Jól kiszellőztetett szobában teremtsünk kényelmes fekhelyet. A hálószoba hőmérséklete lehetőleg ne legyen több 21 foknál.

-Készüljünk fel a következő napra, készítsük elő ruhánkat, meg amire szükségünk lesz, hogy a reggel ne kapkodással, stresszel induljon.

- A minket érő kozmikus energiák hatásának köszönhetően az éjfél előtti alvás biztosítja a legmélyebb pihenést, a bőr regenerálódási folyamatai is ilyenkor a legintenzívebbek, feltéve, ha alszunk ez időben.

-Este 9 után már ne dolgozzunk semmit, legkésőbb 10-kor feküdjünk le. Másnap reggel frissen rövidebb idő alatt tudjuk elvégezni a fennmaradó munkát. Naponta fél órával tegyük mindig korábbra a lefekvést és a kelést, ha ettől nagyon eltérne eddigi életvitelünk. Míg a késői kelés elnehezíti a testet és a szellemet, a korai ébredés kiegyensúlyozott fizikai és szellemi erőnlétet biztosít, megóv a depressziótól, amit klinikai kísérletek is igazolnak.

-Ha nehezen szabadulunk meg a napközben felgyülemlett feszültségtől, ne tetőzzük zaklató hatású filmek, hírek nézésével. Valószínűleg nem sok mindenről maradunk le, ha kikapcsoljuk a tévét. Tapasztaljuk ki mi segít az elalvásban: egy könnyű séta, pozitív tartalmú könyv, nyugtató hatású illatos tea (orbáncfű, citromfű, kamilla, levendula), beszélgetés a családtagjainkkal, vagy meseolvasás a gyerekeknek.

-Hideg lábbal nehéz ellazulni. Ha fázik a lábunk, vegyünk jó meleg lábfürdőt, húzzunk meleg pamut zoknit, vagy tegyünk a lábunkhoz meleg vizes palackot.

-Lefekvéskor lélegezzünk mélyen, egyenletesen, ha nem történik meg magától, lazítsuk el tudatosan, lépésről lépésre izmainkat.

-Az álmatlanságot gyakran a múlton való rágódás, vagy a jövő miatti aggodalom okozza. Ehelyett érdemes tudatosan ráirányítani a gondolatainkat arra, hogy milyen jó dolgok történtek velünk aznap, és mi az, amiért hálásak lehetünk az életben. Erre hivatott az esti ima is, ami ha valódi átéléssel végezzük nemcsak üres formaság, hanem békét teremt a lélekben. Hálát adunk azért ami van és hisszük, hogy a jövőben is minden úgy alakul, hogy a javunkat szolgálja.

-Ha éjjel felébrednénk ne ijedjünk meg. Végezzünk légző gyakorlatukat, relaxáljunk. Ne nézegessük az órát, gondoljunk arra, hogy akkor is pihenünk, ha nem alszunk. Ha nagyon kellemetlenül érezzük magunkat, inkább kelljünk fel szellőztetni, és végezzünk valami nem túl megerőltető tevékenységet, amíg el nem álmosodunk. Fogadjuk el, hogy most ez történik velünk.

Akárhogy telt az éjszaka, reggel keljünk a szokott időben. Ha aznap kissé fáradtabbak is leszünk, az csak elősegíti, hogy következő éjszaka jól aludjunk.

Természetes, hogy az életben olykor átmenetileg ránk tör az álmatlanság. Ha a kiváltó események lecsengenek, ismét visszatér minden a helyes kerékvágásba. A baj akkor kezdődik, ha félelemmel tekintünk az éjszakára, mert azzal mi magunk mélyítjük el, tesszük tartóssá a problémát. Az aludni akarás pont az ahhoz szükséges ellazulást teszi lehetetlenné.

Modern világunk egyik legnagyobb kihívása, hogy képesek vagyunk-e biztosítani önmagunknak azokat az alapvető természetes szükségleteket, melyeket mint természeti lények nem tudunk nélkülözni. Életünk egyharmadát alvással töltjük. A fennmaradó kétharmad rész minősége nagymértékben függ attól, hogy képesek vagyunk-e megfelelően kipihenni magunkat. Aki hosszabb ideig nem tud aludni, az meghal, vagy megőrül. Aki hosszabb ideig rosszul alszik annak teljesítménye, egészsége látja kárát. Sokat változott a világ, rengeteg lehetőségünk van, hogy döntsünk életmódunk felől, ami pár ezer éve még nem volt adott. Éljünk lehetőségeinkkel okosan, használjuk őket úgy, hogy a javunkra váljanak. A pihentető alvás  olyan természetes szükséglet, mely mindenképpen megtérül, ha megfelelően kielégítjük.

Blazsek Anita

 A különböző kutatások alapján elmondható, hogy az egyes emberi fajok között eltérés figyelhető meg az intelligencia terén. Amiben eltérnek a vélemények az, hogy mindez a gének, vagy a környezeti hatások számlájára írható-e. Az egyes fajok közti különbséget a legtöbb társadalomtudós a hátrányos környezet és társadalmi megkülönböztetés eredményének tekinti, mások szerint az IQ genetikusan öröklődik.

Sokan arra hívják fel a figyelmet, hogy az anya táplálkozása a terhesség során szintén jelentős szerepet játszik egy születendő gyermek intelligenciájának kialakulásában.

A magyarokat kulturális nemzetként tartják számon, mivel a világ minden pontján előfordulnak, és nincs a kutatásoknak, felfedezéseknek olyan területe, melyhez ne lenne köze magyar közreműködőnek.

Egy biztos, hogy a pozitív külső tényezők támogatják a velünk született képességek kibontakozását, ezeket pedig saját magunk képesek vagyunk befolyásolni.

Agyunk táplálása éppen olyan fontos, mint testünk bármely más részének táplálása. Ahogy a tápanyagokban szegény étkezés hiánytüneteket eredményez a szervezetben, szellemi teljesítményünket is visszaveti. Agyunk kimondottan érzékeny a tápanyaghiányra. Habár testünk tömegének mindössze 2%-át teszi ki, az oxigén és tápanyagkészletünk 20%-át használja fel. Ez 10-szer annyi, mint amit többi szervünk átlagosan elhasznál.

Kutatók kimutatták, hogy a jobb minőségű táplálékokat fogyasztó gyerekek iskolai teljesítménye meghaladja társaikét, ahogy valószínűleg szüleik is jobban teljesítenek munkahelyükön, habár ott nem osztályozzák teljesítményüket nap mint nap.

Az agynak, különösen a fejlődésben levő agynak elengedhetetlen, hogy kiváló minőségű tápanyagokat kapjon.

A cukros, zsíros, ízfokozós IQ-gyilkos harapnivalók helyett válasszunk olyan ételeket, melyek szupertáplálékok agyunk számára.

Áfonya

Kiváló tápanyagokat tartalmaz az áfonya, melyek a koncentráció fokozása által növelik a tanulási és gépjármű vezetési képességeket. Az oxidatív stresszel szemben nyújt védelmet, ezáltal mérsékeli az idősebb korral járó agykapacitás csökkenés mértékét. Kitűnő C-vitamin, E-vitamin, valamint kalcium, kálium és magnézium forrás, és jó hatással van az egész keringési rendszerre.

Kerüljük azonban az áfonya ízű szirupos édességeket, melyeknek a friss, természetes gyümölccsel éppen ellenkező hatása van.

Omega-3-olajok

Agyunk jelentős része ebből az esszenciális anyagból épül fel, ezért is hívják az omega-3 olajat az agy táplálékának. Hiánya kimutathatóan szerepet játszik bizonyos pszichés betegségek kialakulásánál, többek között a depresszióra való hajlamot is erősen befolyásolja. A magyar étrend minimális mennyiségben tartalmaz omega-3 zsírsavat. Régebben az anyák naponta néhány csepp hal olajat adtak gyermeküknek, ma speciális készítmények kaphatók. A koncentrált kapszulákon kívül hozzájuthatunk ehhez a létfontosságú anyaghoz, ha heti 2-3 alkalommal elfogyasztunk egy doboz szardíniát. Növelhetjük a bevitelt olajos magvak fogyasztásával is.

Ginko-biloba

Az egyik legtöbb pozitív élettani hatással bíró növény a világon. Csupán az emberek mentális képességeire gyakorolt pozitív hatásáról több, mint 300 tanulmányt készült, melyekből kiderült, hogy rugalmasabbá teszi az ereket, és javítja a vérkeringést, ami által az agy oxigén ellátása javul. Nagy mennyiségben ártalmas lehet, ezért csak kúraszerűen használjuk.

Rozmaring

A népi gyógyászat az emlékezés virágaként ismeri ezt a fűszernövényt. Az agyi vérkeringés fokozása által javítja a koncentrációt és kitűnő antioxidáns. A szabadgyökök elpusztításával megvéd minket az időskori idegrendszeri elváltozásoktól, gátolja az egészséges agy öregedését. Cserépben is nevelhető a lakás naposabb részében. Fogyaszthatjuk teáját, de salátába, szendvicsekbe is tehető.

Zsálya

Növeli az agy kémiai reakcióinak hatásfokát, felgyorsítja az üzenetek szállítását az agyban. Tesztek során kimutatták, hogy a zsályát kedvelők jobb szellemi állapotban vannak, mint azok, akik nem ismerik ezt a gyógynövényt.

B-vitaminok

A legfontosabb tápanyagok az agy számára, közel húsz vegyület tartozik közéjük. Mivel vízben oldódó vitaminokról van szó, alig raktároz belőle szervezetünk egy keveset, ami azt jelenti, hogy naponta kell pótolnunk. Hiányukkal felborul az agy anyagcseréje. Hiányukat gyenge koncentráció, rossz memória jelzi.

A cukor, a fehérliszt, a kávé, az alkohol kimondottan B-vitamin rabló élelmiszerek. Ezek rendszeres fogyasztásával a test B-vitamin szükséglete a százszorosára nőhet.

A B-komplex tagja a folsav, mely döntő szerepet játszik a magzati ideg- és agyfejlődésben. Azok a gyerekek, kiknek fogantatása pillanatában kevés folsav áll rendelkezésére az anya szervezetébe, fokozottan hajlamosak Down-kórral, vagy nyitott gerinccel világra jönni.

Lecitin

Bár minden élő sejtben jelen van, legnagyobb koncentrációban a máj és az agy sejtjeiben található meg. Egy az idegsejtek közti kommunikációt biztosító ingerületátvivő anyag alapja. Gátolja a zsírok és a koleszterin lerakódását a vérben.

Kalcium és magnézium

Mindkét anyag jelentős szerepet játszik az agyműködés zavartalanságában. Autista gyermekeknél megfigyelhető, hogy kalcium szedésére állapotuk pozitívan reagál. Az Alzheimer-korban szenvedőknél pedig az agy magnézium szintje egyértelműen alacsony.

Tojás

Mivel agyunk finom része alapvetően zsírokból épül fel, ezért minőségi zsírral kell ellátnunk. Ehhez a legmegfelelőbb alapanyag a tojás.

A hasznos tápanyagok fogyasztásán túl, a kiváló szellemi teljesítmény érdekében kerülnünk kell az élelmiszerszínezékekkel, tartósítószerekkel telenyomott ételeket, melyek jelentős szerepet játszanak a gyermekkori tanulási és koncentrációs zavarok kialakulásában.

Az agy táplálékainak  rendszeres fogyasztása mellett, válogassunk igényesen a szellemi táplálékok közül is. Tornáztassuk agyunkat nyelvtanulással, vagy nézzünk színvonalas kvíz-műsorokat a tévében.

Blazsek Anita

„A boldogság nem abból áll, hogy fogyasztunk, hogy sikereink vannak, hogy egymás fölé kerekedünk – a boldogság abban áll, hogy jót teszünk.”

Böjte Csaba egyszerű és világos üzenete ez. A média által felénk nyújtott mérgezett alma azonban oly szépnek, csábítónak, fényesnek látszik, hogy nehezünkre esik azonosulni e nemes egyszerűséggel. Légy szebb, sikeresebb másoknál, győzzél minden áron, szerezd meg amire vágysz, hogy elérd a boldogságot! – szól a sugallat. Mindez ördögi rafináltsággal ér hozzánk célba, így alig van ember, aki kívül tud maradni a „boldogságért” folytatott hajszán. Ahogy a fizikai környezetszennyezésből is kijut a világ valamennyi pontjára, úgy a ránk zúduló lelki szemét hatása alól sem könnyű kivonni magunkat. Legyen szó testi, vagy lelki egészségről, a mai embernek tudatosan meg kell harcolnia mindkettőért.

A globalizációt irányító csoportok a világ valamennyi táján a saját érdekeiket szolgáló híreket, üzeneteket, fogyasztási cikkeket és magatartásmintákat közvetítik az emberek felé, melyek arra irányulnak, hogy a társadalom életcélja a fogyasztás, az élvezetek telhetetlen halmozása legyen. Hogyan veszik rá erre az értelmes, jó szándékú embereket is? A médiából érkező impulzusok gondolkodásunkat, magatartásunkat, sőt személyiségünket is a fogyasztói kultúrának megfelelően alakítják anélkül, hogy tudatában lennénk. Az emberek többsége cáfolja, hogy hatással lennének rá a reklámok, a vizsgálatok mégis azt bizonyítják, hogy minél kevésbé vagyunk tudatában befolyásolhatóságunknak, annál kiszolgáltatottabbak vagyunk. Bár a szellemi környezetszennyezés hatása késleltetett, romboló ereje talán még a fizikai környezetszennyezésnél is nagyobb. Az emberi tudat ilyen irányú befolyásolása mind a társadalmat, azon keresztül pedig a környezetet is pusztulásba dönti. A reklámok, szappanoperák és a bulvárlapok által favorizált életstílus sugallata az, hogy a boldogság alapja a pénz, és csak az általa megvásárolt javakkal elégíthetjük ki vágyainkat. Így a bennünk kialakuló fogyasztásra ösztönző feszültség nem enged bennünket szabadulni az anyagiak megszerzésének gondjaitól. Olyan termékek nélkül vagyunk ma képtelenek élni, melyek 100 évvel ezelőtt még gondolatban sem léteztek. Mivel minden energiánkat a feleslegesen elköltött pénz újbóli megszerzése köti le, nem marad kapacitásunk figyelmet szentelni valódi érzelmeinkre, a körülöttünk élő emberekre, lelki életünkre. Az emberek érzéketlenül harácsolva, egymástól független kis magánvilágokban elidegenedve élik beszűkült életüket, és a bennük generált újabb és újabb szükségletek kielégítésétől várják életminőségük emelkedését, minek következménye egy beteges társadalom.

Mivel az alapvető emberi jóság nem söpörhető le az asztalról ilyen egyszerűen, gyakran legszentebb érzelmeinket használják trójai falóként a fogyasztásra késztető program elménkbe véséséhez: Elég egy zacskó E-számos levesport szórnunk a ételbe, és máris fürdőzhetünk boldog családunk kitüntető szeretetében. Egy bájos fehérnemű, és ellustult férjünk felpattan a focimeccs nézésből és tettre kész, szenvedélyes szeretővé válik. Ha klassz mobilunk van, hozzánk illő csengőhanggal máris jó fejek vagyunk, és rögtön stílusos egyéniségekké is válunk – a többi párszázezer embertársunkkal együtt, akiket ugyanaz a készülék tesz „kivételes” egyéniségekké. Egy csepp parfümtől igéző szexuális hatalomra teszünk szert, melytől a fél világ a lábunk előtt hever. Ezek a reklámok kiváló dramaturgiai érzékkel építenek a mindenki által ismert tipikus magánéletbeli frusztrációinkra melyekkel szemben a bemutatott termék egy jópofa csattanóval kielégülést nyújt.

Hankiss Elemér megfogalmazása szerint: „A ma reklámosa már nem tárgyakat és prózai szolgáltatásokat, hanem örömöt, reményt, létélményt, személyiséget, varázslatot kínál.” Az olcsó ár és nagyszerűség helyett extra életstílust, hatalmat, önmegvalósítást, vagy szeretetet, figyelmet vásárolunk a kiválasztott termékkel. A reklámok jeleneti a káros nemi sztereotípiák sulykolásával egyrészt fokozzák a férfiak és nők közti egyenlőtlen helyzetet, valamint teljesíthetetlen elvárásokat állítanak elénk külsőnkkel és viselkedésünkkel szemben. A jó külső elérésével izgalmasabb életstílust, újonnan feltáruló lehetőségeket ígérnek.  Nem csoda, hogy különösen a fiatalok körében egyre elterjedtebbek a mentális problémák, testképzavarok és a hozzá tartozó betegségek. Testünk is a fogyasztói kultúra áldozata lett. A számítógépes grafikai programok által megszülető tökéletes alakú, hibátlan bőrű, izgalmasan csillogó tekintetű „Photo sapiensek” az utcán szembe jövet nem keltenek  feltűnést, de a rajtuk órákat dolgozó apparátus, a Photo shop és a retusőrök elérik, hogy újraalkossuk  a szépségről való elképzelésünket. A fogyasztói kultúra szépségideáljai az egyéniségétől megszabadított, már-már aszexuálissá vált, mesterkélt árucikk-szerű lények. E valószínűtlen szépségek idealizálásának következménye, hogy önmagunkat többé nem tartjuk szépnek a virtuális figurák mellett. Ezzel kelepcébe is zártak, mert az elégedetlenség vesz minket rá arra, hogy vagyonokat pocsékoljunk el drága narancsbőr elleni készítményekre, ránctalanító krémekre, melyek hangzatos tudományos hatásmechanizmusaikkal elhitetik, hogy képesek 40%-kal fiatalítani bennünket, de ráncainknak többet használ egy jó alvás.

Ahogyan az egészség sem kívánatos és kifizetődő a gyógyszeripar szempontjából, úgy a lelkileg egészséges ember fogyasztása is elmarad a „lehetőségektől”. Akik akkor is kíváncsiak partnerükre, ha nem töltenek órákat szépítkezéssel, és egy közös program, vagy egy jó beszélgetés is meghozza kedvüket a szerelmes órákhoz, nem költenek vagyonokat újabb és újabb rafinált fehérneműre. Az önmagával békében élő, érzelmileg kielégült ember keveset költ, mint az aki folyton elégedetlen.

A reklámokkal azonban nem ér véget a televízió tudatformáló szerepe. A filmek és szórakoztató műsorok eszköztára sokkal kifinomultabb és szélesebb. A szimpatikus homoszexuális férfi, akivel együtt érzünk, mert szenved környezete elutasítása miatt, még a legkevésbé burkolt üzenet. Az esti sorozatok szingli hősei, független, pénzes karakterei elfogadhatóvá, sőt kívánatossá teszi fiataljaink számára önző életstílusukat. Ki akar áldozattá válni a nagycsalád oltárán, amikor szoliba, étterembe, edzőterembe járni, vagy utazgatni sokkal kevésbé megerőltető, mint éhes szájakat etetni, ruházni és nevelni. Sokan a ma divatos „egy gyerek, de annak megadunk mindent” felfogással áltatják magukat, pedig a legjobb, ami egy gyereknek adható, ha nem adunk meg neki „mindent”. Ha lelkileg képessé tesszük arra, hogy megdolgozzon a céljaiért, ha megtanul lemondani is, és megosztani amije van. Egy gyereknek nem adhat értékesebbet egy szülő annál, hogy testvérek között nőhet fel, aki kel számíthatnak egymásra az élet során.

Ma azonban ezek az értékek alig kapnak szerepet a média csillogó színpadán. Pedig milyen áldásos volna pozitív üzenetek közvetítésére használni ezt a nagyszerű emberi találmányt. Ha a felkapaszkodott plasztikprosti, vagy a gátlástalan, öntörvényű „valóságshow-sztár” helyett azok lennének társadalmunk véleményformáló emberei, akik értelmes életet élnek és letettek valamit az asztalra, sok tekintetben fordulna jobb irányba életünk. Hiteles emberekre van szükség, akikről példát lehet venni, azok helyett a médiafigyelemmel kitüntetett romboló elemek helyett, akik nem röstelltek  aberráltságukkal kivívni az ismertséget.

Természetesen nem kell passzívan lenyelnünk, amit próbálnak lenyomni a torkunkon. Nem kötelező tévét nézni. A minden normális emberi gátlásuktól „megszabadult” öntudatlan egyéneket felvonultató kibeszélő show-kat, valóság-show-kat, és gyenge emberi karakterekkel játszódó, sematikus történetekről szóló szappanoperákat ki kell kapcsolni. Ne bízzuk a véletlenre, hogy éppen mit adnak a tévében, milyen reklámmal kábítanak. Gyermekeinket is tanítsuk meg a tudatos média-használatra. Mi válogassuk meg, hogy milyen mesét, filmet néznek, milyen zenét hallgatnak.

A fogyasztói kultúra csakúgy, mint fizikai, mentális környezetszennyezéssel is jár. Ez a hatás fokozottan sújtja a nagyvárosi környezetben élőket, ahol a szabadidő eltöltése nem a természetben való feltöltődést jelenti, hanem az elektronika és a szórakoztatóipar izgató hatásaival jár együtt. A folyamatos háttér kommunikáció, a nyilvános helyeken mindenütt szembejövő, tolakodó plakátok, az inkább felzaklató, mint informatív jellegű hang-és képreklámok és a rádiókból ömlő agresszív zene akármennyire próbáljuk figyelmen kívül hagyni, folyamatosan terhelik tudatalattinkat. A híreket sokkoló szenzációként közvetítő tömegtájékoztatás, a számítógépes kommunikáció tolakodó reklámlevelei nemcsak psychénkre hatnak negatívan, de általa az immunfolyamatokat is terhelik. A központi idegrendszert ért fokozott stressz hatások áttevődve az immunrendszerre, annak kóros reakcióját váltják ki. Mindez a materiális környezetszennyezéssel együtt hozzájárul az allergiás hajlamok betegséggé alakulásához. Minden okunk megvan, hogy megálljt parancsoljunk.

A felelőtlen mértékű túlfogyasztás nemcsak testi-lelki jólétünk, de a környezet szempontjából is igen káros. A média biztatására növekvő fogyasztási igények csak fokozott termeléssel elégíthetők ki. A Föld erőforrásai a kimerüléshez közelednek , a környezeti mutatók romlanak. Ez az út azonban szakadék felé vezet. Bár a show még dübörög a média színpadán, a kulisszák mögött már lángol a tákolmány. Az emberiségnek már egy valami lehet jó, az ami az élet fennmaradása szempontjából, hosszútávon is jó. Függetleníteni kell magunkat a fogyasztói kultúra agymosásától, fel kell szabadulnunk a gazdasági nagyhatalmak uralma alól. Környezettudatos magatartásra, ésszerű mértékű fogyasztásra van szükség. S mi lesz velünk, csillogó kis játékszereink nélkül? Talán a boldogságot is megtaláljuk.

Blazsek Anita

 A magyar biokultrúra követői április 28-29-én a világörökség részét képező Kilenclyukú híd melletti vásártéren nagyszabású rendezvényen találkozhattak hazánk biotermelőivel, szakkereskedőivel, megismerhettek számos kiváló minőségű hazai termékekkel, valamint új információkkal, ötletekkel gazdagodhattak. Az érintetlen hortobágyi táj a felhők alatt keringő sasokkal, a réteken békászó gólyákkal méltó hátteréül szolgált a Szent György napi biovásárnak.

Hazánk valamennyi régiójának biogazdái felsorakoztatták élelmiszereik színét-javát. A bio mézek vetélkedője, a pusztai bio borverseny, a kézművesek utcája, az ökogazdasági szakkiállítás, valamint a hagyományőrző táncbemutatók a Szeredás együttes zenei kíséretével tovább színesítették a programot. A Szent György napi kihajtási ceremónia a magyar népmesékből ismert hatökrös szekeret, rackanyájat, bivaly és öszvérfogatot és a szürkemarha gulya néhány példányát vonultatta fel parádésan a sokaság előtt.

A Hortobágyi Nemzeti Parkban nevelkedett bio szürkemarha és mangalica húsából, méretes bográcsokban főzött pörköltek a szabad tűz elemi energiájával telítődve kápráztatták el a főzőverseny bíráit és a megéhezett vásározókat. A bio slambuc, mint igazi gasztonómiai kuriózumnak számító régi, hajdú-bihar megyei pásztorétel, némiképp ellensúlyozta a rendezvény profiljától idegen, mégis jelen lévő üdítő és jégkrém multik okozta diszharmonikus érzést. Ez utóbbiakat kihagyva a méz és lekvárkóstolókat részesítettük előnybe, így olyan különlegességekkel találkoztunk, mint a főzés nélkül készült somlekvár, vagy a hőkezelés és tartósítószerek nélkül eltartható préselt zöldség és gyümölcs kivonatok gyógyhatású üdítő italai. A házi készítésű bio málnalé többször is visszacsalogatott minket.

Az ökológiai gazdálkodásban szintetikus vegyszerek és műtrágyák nélkül, a természetadta lehetőségeket kihasználva termelt növények lényegesen magasabb biológiai értékkel, vitamin- és ásványi anyag tartalommal bírnak hagyományos társaiknál, és zamatuk is jobb. Pozitív tulajdonságaik itt még nem érnek véget. A biogazdálkodás a következő generációk számára is megőrzi az életfeltételeket, mivel a termelés nem okoz deficitet a környezetben, emellett csak csekély hulladék kibocsátással jár. A hazánkban termett értékes bio élelmiszerek 80 %-a külföldre kerül, míg mi külföldről olcsón előállított, pocsék minőségű élelmiszereket vásárolunk a szupermarketekben. A Magyar Biokultúra Szövetség és a vásár valamennyi szervezője azon fáradoznak, hogy fellendítsék a hazai bio élelmiszerfogyasztást. Ezt a célt szolgálta az „Egészségmegtartó és betegségmegelőző táplálkozási modell” címmel rendezet két napos előadás sorozat is, mely hazsnos és elgondolkodtató információkkal szolgált a hallgatóság számára.

Prof. Dr. Pusztai Árpád és Prof. Dr Bardócz Zsuzsa a génmódosítás beláthatatlan következményeinek veszélyeit vázolták fel a bio jövőről álmodozó érdeklődők előtt. A génmódosítás üzletcentrikus vonalának előtérbe kerülésével kielégítő hatástanulmányok és táplálkozástani vizsgálatok nélkül kerülnek a transzgénikus élelmiszerek a fogyasztókhoz.

Miközben számos nyugtalanító kérdés megválaszolatlanul marad: Miként hat a bélhámrendszer működésére, ha a génmanipulált élelmiszer kapcsolatba lép az emberi vastagbélben élő baktériumok genetikai állományával, és új génstruktúrájú baktériumok jönnek létre?

Az idegen gének talajba kerülése által a talaj baktériumflórájának megváltozásával miként változik a biológiai egyensúly?

Mi lesz a következménye, ha az új géneket tartalmazó növények génállománya átjut a vad fajokba, és úgynevezett szupergyomok jönnek létre? Pusztai Árpádnak és csapatának  a skóciai Rowett Resarch Institute-ben módjában állt a hóvirághagymából származó gént tartalmazó burgonya patkányokra gyakorolt hatását tanulmányozni. Miután nyugtalanító elváltozásokat észleltek az állatokon, és Pusztai professzor aggodalmának mert hangot adni, állásával fizetett.

Legtöbben abban a hitben ringatjuk magunkat, hogy a hazánkban érvényben levő szigorú korlátozások egyelőre megvédenek minket a GMO veszélytől. Az előadáson megtudhattuk, hogy az itthon kapható feldogozott élelmiszerek jelentős része tartalmaz transzgénikus összetevőket. Elég azt tudni, hogy bolygónk szójatermésének 80%-a génmanipulált és a kukoricának is egyre kisebb hányada tekinthető tisztának, bár ez utóbbiból szerencsére kevés a behozatalunk. Számos élelmiszer feldolgozásánál használnak szóját, valamint az állati takarmánynak is részét képezi. Az előzőek alapján valószínűsíthető, hogy transzgénikus növényből származik. Egy hazai vizsgálat során 10 féle parizerből 10-ben találtak módosított génállományú összetevőt a határérték felett. Végeredményben a vizsgált húsipari termékek 2/3-ban, az egyéb élelmiszerek 1/3-ban találtak módosított összetevőt. Ami természetesen nem volt feltüntetve a csomagolásokon.  Mindez azt jelenti, hogy úgy kényszerítenek minket a manipulált élelmiszerek elfogyasztására, hogy nem is kapunk információt arról, hogy mit fogyasztunk. A világ biotechnológiával foglalkozó nagyágyúja, a Monsanto pedig odáig merészkedik, hogy sérelmezi az élelmiszerek GM tartalmának feltüntetési kötelezettségét, mondván, hogy ez igazságtalanul gátolja a szabad versenyt.

A gazdálkodás fenntarthatóságának két elméleti lehetősége: vagy belenyúl az ember a teremtésbe, és nem tudja, mit indít el ezáltal, vagy együttműködik a természettel, és kizsákmányolás helyett megpróbál szimbiózisban élni a Földdel. Nem kell géntechnológusnak lenni ahhoz, hogy tudjuk, gyakorlatban ez utóbbi az egyetlen esély a túlélésre. Bár sokszor joggal érezzük, hogy ki vagyunk szolgáltatva a pénzvilág „felsőbb érdekeinek”, és semmi beleszólásunk nincs a történésekbe. Mégis nap, mint nap alakítjuk a saját életünket és világunkat. Ha minél többen elolvassuk a címkét, mielőtt egy terméket a kosarunkba teszünk, és a gyanús élelmiszereket a polcokon hagyjuk, ha törekszünk megbízható helyről beszerezni a vacsorára valót, ha olyan politikusokra voksolunk, akiknek szívügyük, hogy Magyarország GM-mentes övezet legyen, ha széles tömegek körében válik igénnyé a minőségi táplálkozás, akkor van esély, hogy lesznek olynok is, akiknek megéri kielégíteni ezeket az igényeket.

Dr. Márai Géza, a Gödöllői Szent István Egyetem adjunktusa szerint radikális változásokra van szükség, ami az egyén, a működő egészségügyi rendszer és a mindenkori kormány közös felelőssége. Sajnos mostanra kivívtuk magunknak az Európa legbetegebb nemzete címet, ami nemcsak a korai halálozást jelenti, de azt is, hogy igen fiatal életkorban bekövetkezik az egészségi állapot és a teljesítőképeség romlása. A hazánkban sorra nyilvánosságra kerülő élelmiszer átcímkézési botránysorozat csak a jéghegy csúcsa. Egy adott ország egészségi állapotán lemérhető, hogy a kormány a közjó érdekét szolgálja, vagy a globális tőkét.

Blazsek Anita

- Lelki táplálék  a jövő nemzedék egészségéért

„Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és magyarul táncolunk.”

(Kallós Zoltán)

Vannak helyzetek, pillanatok, amikor úgy érezzük minden rendben van a világban. Amikor a körülöttünk tapasztalható lelki-szellemi el sivatagosodás ellenére sem félünk a szomjan halástól, mert oázisra találunk, mely mélyről előretörő friss, éltető vizével táplál bennünket. A kristálytiszta víz erőssé és edzetté tesz a sivatagban való vándorláshoz. Ilyen oázis a Ringató foglalkozás is, mely országszerte egyre több forrásával táplálja a legkisebbeket. Édesanyák hozzák karon ülő, csúszó-mászó, tipegő csemetéiket ide, hogy megmerítkezzenek a magyar népzene kútjainak csobogó vizeiben. Az együtt éneklés közben közénk lopózik a régi, autentikus asszonyközösségek természetes hangulata. Dalolás, játék, csiklandozás közben a gyermek és a felnőtt között nagyon mély, boldog kapcsolat, bizalom alakul ki. Míg „mellékesen”, a háttérben az ének, a hegedű és furulyszó hatására spontán fejlődik a kicsi valamennyi zenei képessége.  Gállné Gróh Ilivel, a Ringató szülőanyjával beszélgetek.

-Mára a Ringató országszerte ismertté és elérhetővé vált. Mesélj nekünk az indulásról!
Több felől indult el a gondolat: Óvónőket tanítottam a szekszárdi főiskolán, amikor megszületett a második gyermekem. Szerettem volna a tanítványaimnak megmutatni azokat a dalokat, ölbeli játékok, amiket a kislányommal szívesen játszottunk. E három évről készült egy film, mely oktatófilmként elkezdte járni a maga útját. Eljutott az MTA Pszichológiai Intézetébe is.
Ezzel párhuzamosan a szekszárdi anyukák kerestek fel, hogy foglalkozzam egészen kicsi gyerekeikkel. Nem nagyon tudtam elképzelni hogyan lehetne egyévesekkel foglalkozni szervezetten úgy, ahogy  az óvodásokkal, de a bogarat elültették a fülemben. Miért ne mutathatnám meg ezeknek az anyukáknak azt, ahogy én a kislányommal foglalkoztam.
Szinte ezt megerősítve Forrai Kati néni, aki nemcsak hazánkban, de külföldön is  is első számú zenepedagógusa ennek a korosztálynak azzal a megtisztelő feladattal keresett meg, hogy vegyem át a munkáját a Bölcsődék Országos Módszertani Intézetében, tanítsam a gondozónőket.
Tehát minden azt sugallta, hogy valamit ezzel a korosztállyal kell kezdenem. Nyilván velük nem lehet anya nélkül foglalkozni, nem lehet őket tanítani, így kezdtem el a kisgyermekes mamákkal foglalkozni.
- Azóta eltelt 17 év. Mit tapasztalsz ma, ebben a szellemi-lelki hátország nélküli világban mekkora igény van az ősi népdal kincsinkre?
Sokan jönnek, úgy, hogy nem tudják mire számítsanak, azt gondolják, hogy a ma oly divatos „fejlesztő foglalkozásra” hozzák a kisgyereket. . Természetesen az éneklés és a játék, az a légkör, ami körülveszi a gyerekeket, nagyon erősen, sok irányban hat a  fejlődésükre, de sosem direktek az eszközeink.
Közben azt is látom, hogy a fiatal szülők felszabadultan, örömmel énekelnek, és megértik, hogy valójában szükség van arra, hogy erősítsük ezt a zenei kultúrát, ami a sajátunk, magyar. Hétről-hétre elhangzanak olyan népdalok, melyeket már hallottak, tanultak általános iskolában, de sok-sok újat is tanulunk. Olyan hangulat teremtődik, amelyeben rácsodálkoznak a dalok szépségére, az ölbeli játékok meghittségére, amiket iskorás korban talán éretlenül, vagy olyan körülmények között hallottak, hogy nem fedezték fel milyen szép a magyar népdal. Miután élményként éri őket, már nem tartják többé feleslegesnek, hanem megszeretik

- Országosan egy állandó rétegről van szó, vagy mondhatjuk, hogy nő azoknak a száma, akik ráébredenek kulturális-szellemi kincseink fontosságára?
Boldogan mondom, hogy hétről hétre egyre többen keresnek bennünket. A kolléganőimmel azt tapasztaljuk, hogy nem győzzük….hála Istennek!
A nagycsaládok idején természetes volt, hogy szülők, nagyszülők között mindig akadt valaki, aki énekelt, mondókázott, játszott a gyerekkel. Ma a szórakozást a TV, a számítógép jelenti…
- ..ami nem nyújt azonos élményt.
- Miért érdemes visszatérnünk?
A személyes kapcsolatot, a közelséget, az élő éneket és hangszerjátékot nem pótolja a rádió, sem a TV. Ezek roppant elvont dolgok egy kisgyermek számára. Bár azt tapasztaljuk, hogy ugrál a dübörgő zenére, ami nem csoda, hisz nagyon erős ez az inger, a lüktetés, de nem is hasonlítható ahhoz, amikor az édesanya ölébe fogja, és úgy játszik vele. A felnőtt számára is fontos a testi kapcsolat, az egymásra nézés, az ölelés. Semmi nincs, ami ezt az élményt nyújtaná, bármilyen fantasztikus is a technika.
- Aki először hall erről, az talán nehezen képzeli el, hogy pár hónapos babák „zenei foglalkozáson” vesznek részt. Mi történik egy Ringatón?
Ezt a korosztályt természetesen nem tanítjuk, egyszerűen megmerítkeznek a zenében, abban a dallammal, zenével, lüktetéssel megtöltött légkörben, amit kialakítunk az édesanyákkal. Ezek a kicsi gyerekek talán még nem is értik a szót, de már raktározzák a magyar nyelvet, s ezzel együtt a zenei anyanyelvünket is. Nekik nincs feladatuk, nem kapnak eszközt, csak ott vannak köztünk, hallgatják a dalokat, és ha kedvük van, az anyukájukkal játszhatják az ölbeli játékokat. Fantasztikus pillanatok születnek, melyek hihetetlen hatással vannak egy ilyen kicsi gyermekre.
- Mi játszódik le egy ölbeli játék, egy pajkos csiklandozás során a kisgyermekben?
Nagyon rövid egy játék: „Gyí te fakó, gyí te ló,
                                          gyí te ráró, hóhahó!”
Eljátsszuk egyszer, kétszer, ötször, szinte még semmi nem történik. De amikor nyolcadik, tízedik alkalommal játsszuk, és a gyerek azt mondja, hogy „még”, a tízedik után is – örül. Olyan apró katarzisok születnek egy ölbeli játék során, mint amikor mi felnőttek végigizgulunk egy jó filmet, vagy megnézünk egy darabot a színházban, és beleéljük magunkat a történésekbe. Végigéli az izgalmat, hogy valami elindul, fejlődik, növekszik a feszültség, örülök, még jobban örülök…. és ott a csattanó! …és kezdődik az egész elölről a semmiből, jön, jön…és megint. Ezt a hangulatot szeretné ezután újra meg újra átélni a számára legfontosabb személlyel, tehát megint ott a személyes, anya-gyerek kapcsolat. Ennél nagyobb boldogság egy kisgyerek számára nincs, ezért mondja azt, hogy „még…” Ha sokszor eljátsszuk, egy tartós lelkiállapot, egy tartós hangulat alakul ki. Ez a katarzis.
- Nagyon irigylésre méltó helyzetben vagy,…
Igen, tényleg. Sokszor nehéz visszatartanom a meghatottságot. Gyönyörűek a gyerekek, boldogok a mamák, mindez nagyon sok erőt ad.
- Nem sokan könyvelhetnek el ennyi sikerélményt, pozitív energiát munkájuk során. Ezen felül milyen vágyaid, céljaid, küldetésed van még?
Vannak feladataink bőven. Mindenek előtt azt szeretném, hogy legyenek még további tanítványaim. Nagyszerű, tehetséges kolléganőim vannak, akik elvégezték a tanfolyamot,
és országszerte nagyon sokan vagyunk. Szeretném, ha még többen lennének. Bár már mondták, hogy ez egy mozgalom, s magam is azt hiszem, hogy azzá válik, valamennyire már az is. Szeretném, ha az édesanyák hinnének abban, hogy értékes dolgokkal kell táplálgatni a gyerekeket, és jól tudnának válogatni, hogy min növekszik fel az a kicsi gyerek. Szeretném elindítani azt a Kodályi utat, -amit valamennyire már letiportak- hogy a magyar zenei kultúrából induljunk ki, ahogy a nyelvtanulást is a saját anyanyelvünkkel kezdjük. Később meg lehet ismerkedni más kultúrákkal is. Mélyen hiszem Kodály Zoltán szavait: „Az általános zenei lélekfejlesztés mellett a zenében a magyarrá nevelésnek olyan eszközét bírjuk, amit semmi más nem pótol… a tudat alatti magyarság első talpköve a nyelv, a második a zene.” Hogy ezek a karon ülő, még is járni alig tudó apróságok, húsz, harminc, negyven év múlva, hogyan élnek, majd, mit gondolnak nemzetről, hazáról, magyarságról, nem tudom, de felelősségünk van szülőknek, tanároknak egyaránt. Nem mindegy, hogy milyen országban nőnek föl, mivé válnak a gyerekek.

www.ringato.hu

Blazsek Anita

A láz annyit jelent, mint testi szinten égni. Ilyenkor testünk egy mozgósító parancsra reagál és "tüzével"védekezik az idegenek ellen. Az aggódó szülőket mindez nyugtalanítja, pedig a lázat pozitívumként kellene értékelni, hiszen az emberi test egyik leghatásosabb gyógyító reakciója. Ilyenkor felgyorsul az anyagcsere és csökken a bőr vérkeringése, amit a sápadt szín is jelez. A vírusok és baktériumok megsemmisülésével beindul a gyógyulás. A biológiai rákterápiában mesterségesen hoznak létre lázas állapotot, hogy aktivizálják ezáltal az immunrendszert. A hő emelkedése során az immunanyagok termelése fokozódik, míg a kórokozók szaporodása lassul.

A gyermekkori magas láz testi szinten a személy konfliktuskészségét tükrözi. A szülők olykor a drasztikus lázcsillapító szerekkel hátba támadják gyermekük formálódó védekező rendszerét.

A magas testhőmérséklet egy bizonyos szint felett azonban kárt is okozhat a szervezetnek, ennek elkerülése érdekében jó, ha van a tarsolyunkban néhány szelíd lázcsökkentő módszer.

Mivel a testhőmérséklet kis mértékben minden embernél eltérő, napszakonként is változhat, ezért nem árt megmérni egészséges állapotban gyermekünk hőmérsékletét, hogy tisztában legyünk vele, az ő esetében mi a normális.

A betegség esetén fellépő láz önmagában csak egy információ, nem feltétlenül jelzi az állapot súlyosságát. A beteg egész viselkedését, kedélyállapotát figyelembe kell vennünk, mielőtt lépéseket teszünk. A jó kedélyállapot, jó étvágy esetén nem kell azonnal orvoshoz fordulni. Intő jel azonban, a bágyadt aluszékonyság, a légzészavar, vagy a zavart tudat. A 40 fok feletti láz esetén azonnal hívjunk orvost. Ha a láz 3 nap elteltével sem hagy alább, akkor is forduljunk orvoshoz, ha egyébként jó a közérzete a betegnek. Újszülötteknél a néhány óránál tovább fennálló 37,7 fok feletti lázat mutassuk meg orvosnak.  

Lázcsillapítás

A láz jelzi, hogy szervezetünk öngyógyító mechanizmusai működésbe léptek. A testhőmérséklet egy fokkal történő emelkedése a védekező fehérvérsejtek számát megkétszerezi. 38-38,5 fokig nem szükséges csökkenteni a lázat, hagyjuk dolgozni a szervezetet. Csecsemőknél hamarabb elkezdhető a lázcsillapítás, mert könnyebben kialakul a lázgörcs és a szövődményei.

Akut fertőzés esetén az étvágytalanság szervezetünk egy nagyon bölcs reakciója. A szervezet ilyenkor minden erejét a betegség leküzdésére koncentrálja. Helyénvaló, ha nem terheljük ilyenkor fölösleges feladatokkal az amúgy is igénybevett májat. A lázcsillapítás része a nagy mennyiségű folyadék fogyasztás, hogy megelőzzük a veszélyes kiszáradást, és biztosítsuk a belső hűtést.

 Ilyenkor szaporábbá válik a légzés és a szívverés , ami fokozza a párologtatást.  Adjunk tehát sok mézzel, citromlével dúsított teát, vagy frissen facsart cékla, vagy sárgarépaleveket  pár csepp olajjal, hogy a karotint a zsír megkösse és könnyebben felszívódjon.

Természetes lázcsillapító teakeveréket is főzhetünk, mely egyenlő arányban tartalmaz kamillát, hársfavirágot és kakukkfüvet. A kamilla gyulladáscsökkentő, a hársvirág fokozza a verejtékezést, a kakukkfű pedig fertőtlenít.

A természet patikája a fehér fűzfakérget is lázcsillapítóként kínálja, mely gazdag az aszpirinben is megtalálható szalicilátokban. Teáját kis adagokban célszerű inni.

Szintén régről ismert lázcsökkentő a fekete bodza, melynek előnye, hogy a szalicilátokra érzékenyek is fogyaszthatják. Hányás esetén kortyonként itassuk.

Régi módszer a lábszárborogatás, ami anélkül csökkenti a hőmérsékletet, hogy akadályozná a szervezet öngyógyító képességét. Mindkét lábon egyszerre alkalmazzuk. Két darab frottír törölközőt benedvesítünk állott (langyos) vízzel és bokától térdig becsavarjuk vele a beteg lábát. Erre száraz törölközőt tekerünk, majd jól betakargatjuk gyapjútakaróval. Húsz percet töltsön el a beteg nyugalomban ebben a borogatásban. A művelet addig ismételjük, amíg 38 fokra csökken a testhő. Fontos, hogy csak akkor kezdjük el ezt a hűtést, amikor a végtagok már nem hidegek. A végtagok hidegsége és a hidegrázás azt jelzi, hogy a láz még emelkedni fog és a szervezet nem tud még hőt leadni a periférián. Takarjuk be a beteget és adjunk neki langyos citromos teát.

A végtagok felmelegedése jelzi, hogy a szervezet már nem melegszik tovább, tehát biztosítja a hő leadást, megkezdhetjük a lázcsillapítást.

Hűtőfürdővel is csillapíthatjuk a lázat. A vízhőmérséklet induláskor legyen kellemes meleg. Akkor hatásos, ha a lázas testet teljesen ellepi, csak a fej lóg  ki. A hűtőfürdő ideális időtartama 15-20 perc. Utána óvatosan itassuk szárazra a bőrt, a ledörzsölés ilyenkor kellemetlen.

Kicsi babáknál hatásos lázcsillapítás közvetlen testkontaktus is. A levetkőztetett kisbabát fektessük a csupasz mellkasunkra, és takarózzunk be egy könnyű lepedőbe. Ez a lehető legszelídebb lázcsillapítás, amikor a baba bőre hőt ad le a szülő felé és hőmérséklet kiegyenlítődés jön létre.

A teljes testes borogatásnál a húgyhólyagot és  környékét védjük száraz textíliával. A lepedőt szobahőmérsékletű, kellemesen langyos legyen, amint átmelegedett, cseréljük. 3-4-szer ismételjük a műveletet.

Nem kell a lázat a normális testhőmérséklet eléréséig csökkenteni, elég, ha elfogadható szintre ér.

Lázgörcs

Független a láz magasságától, hirtelen lázemelkedéskor, de akár csökkenéskor is felléphet. Az első életévekben jellemző, mert az éretlen agy érzékeny a hirtelen testhőmérséklet változásra. Ijesztő volta ellenére hosszú távon nincs ártalmas következménye. Ideje általában kevesebb, mint egy perc. Mindez nem azt jelenti, hogy nem kell komolyan venni, A diagnózis megállapítása az orvos feladata, mivel előfordulhat, hogy először megjelenő epilepsziáról van szó. Mindenképpen értesítsük tehát az orvost, ha első alkalommal fordul elő. Ha valakinek volt már lázgörcse, akkor a lázcsillapítást érdemes idejében elkezdeni. Bár előre értelmetlen lázcsillapítót adni, fontos a folyamatos lázmérés és szükség esetén elkezdeni a lázcsillapítást. Ha a görcs fellép, fektessük oldalra a gyermeket, hogy ne csuroghasson hátra a torkán a váladék. Nem a görcsgátlás, hanem a fulladás megakadályozása a fontos.

A testhőmérséklet emelése

Ha egy megfázás lázmentesen zajlik le, testmelegítéssel támogathatjuk a kórokozók pusztulását. Három jó módszer is alkalmazható a testhőmérséklet emelése érdekében: szauna, gőzfürdő és a Schlenz-féle fürdő. Ez utóbbi Maria Schlenzről, a módszer kitalálójáról kapta nevét. A fürdő hőmérséklete kezdetben 36,5 fokos, majd fokozatosan melegítjük 39 fokra forró víz hozzáadásával. A fürdő 30-60 percig tartson, gyerekeknél rövidebb ideig. Közben kefével, vagy dörzsölő kesztyűvel vörösre dörzsöljük a bőrt. Hatását fokozhatjuk, ha kakukkfüves forrázatot öntünk a fürdőbe. Mindez együttesen felgyorsítja a kiválasztási folyamatokat. Utána pihenjünk és izzadjunk takaró alatt. Akinek a szervezetét túlzottan megerőlteti egy ilyen vérkeringést terhelő fürdő, az ugyanezzel a módszerrel végezzen 10-15 percig lábfürdőt. Utána tartsuk melegen a lábat, feküdjünk le és izzadjunk.

A szauna ugyan finn találmányként terjedt el a köztudatban, eredete messzebre nyúlik és a régmúlt homályába vész. A szauna előde az izzasztókunyhó volt, melyet használtak az Észak- és Közép-Amerika területén élő indiánok, Észak-Ázsia népcsoportjai és az Észak-Európában is. Egyes források szerint őseink is ismerték, ám a kereszténység felvételével kiirtották, mint ősi pogány szokást. Testi-lelki tisztító hatása által egyaránt használták gyógyító és spirituális szertartások során. A megemelkedett testhőmérséklet, mintegy mesterséges láz harcra készteti a szervezetet, ezáltal erősíti az immunrendszert, miközben az intenzív izzadás hatására méreganyagok távoznak a szervezetből.

A testmelegítő módszereket csak teljesen egészséges szervezetnél szabad alkalmazni. Szív- és érrendszeri panaszokkal, keringési zavarokkal küzdő betegek, csak orvosi egyetértéssel alkalmazhatják ezeket a módszereket.

A láz az aktivitás jele, és mindezt pozitívan kell értékelni, ezzel szemben a láznélküliség a csökkent reakciót jelent.

A magyar nyelvben számtalan olyan mondás él, melyek a lelkiállapot és a testhőmérséklet kapcsolatára utalnak.

Tűzbe jön. Forradalmi lázban ég. Szenvedély tüze ég. Melegség önti el a szívét. Meghűl benne a vér. Jéggé dermed. Lázas várakozásban ég. Hideg és számító.

A magas hőmérséklet szinte mindig pozitív jelentést sugall, míg a hideggel kapcsolatos mondások negatív tartalmakra utalnak.

A jó dolgok hatására tehát melegség önti el a szívünket, míg ijedtség esetén meghűl bennünk a vér, és a haragtól pedig jeges lesz a hangulat.

Képletesen tehát az, aki pozitív hozzáállásával, tettrekészségével végzi a dolgát, ébren tartja a belső tüzét, ami immunizáló hatású is, akárcsak betegség esetén a láz, ezért a lelkes, lendületes emberek általában jobb egészségnek is örvendenek. Ezzel szemben a lehangoltság, a kedvetlenség, a bizalmatlanság gyengít. A lázzal járó betegségek megpróbálják serkenteni a szunnyadó lelki aktivitást, tehát a testi-lelki fejlődést egyaránt segítik.

Blazsek Anita

Ahogy a bibliai időkben született kifejezés is tanúsítja, a gabona ősidők óta egyik legfontosabb táplálékunk. Nem túlzás, hogy a búza és a barnarizs önmagukban is tartalmazzák az emberi élet fenntartásához szükséges fehérjéket, zsírokat, vitaminokat és rostokat. Számos gabonaféle méltatlanul került le étlapunkról az elmúlt évszázad során. E felbecsülhetetlen erőkkel bíró „kozmikus konzervek” gyümölccsel, zöldséggel, salátával kiegészítve az ember testi és szellemi teljesítőképességének fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges valamennyi tápanyagot biztosítják. Természetesen amikor gabonáról beszélünk  nem az úton-útfélen lehengerlő illatokkal csábító látványpékségek agyoncukrozott, finomított, mesterséges aromázott péksüteményeire, és nem is a szeletelhetetlenül morzsálódó tartóskenyérre gondolunk. A gyümölccsel, zöldséggel, némi tejtermékkel kiegészített teljes értékű gabonatáplálkozás a húsfogyasztás drasztikus csökkentésével elvezethet egy egészségesebb élethez, mindazontúl egy békésebb világba ahol nem tátong szakadék egy telhetetlenül fogyasztó és pazarló népréteg és több milliós éhező tömeg között.

Az értékes tápanyagok mellett a gabonafélék nagy arányban tartalmaznak cellulózt, amely egy fel nem szívódó növényi rost, ezért sokáig nem ismerték fel jelentőségét. Ma már tudjuk, hogy nedvszívó tulajdonsága miatt telítettségérzetet okoz, így segít súlyunk megtartásában, emellett magába gyűjti a toxikus anyagokat és a koleszterint. Ezáltal gondoskodik a bélcsatornákban lerakódott bélsár eltávolításáról, mely igen fontos többek között a rákmegelőzés érdekében. A teljesőrlésű gabonák könnyen mobilizálható energiaforrást jelentenek szervezetünk számára.

Bár a túlzott szénhidrát bevitel okozhat civilizációs megbetegedéseket, ám ez nem a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásakor lép fel, hiszen azok hamar a jóllakottság érzését keltik, így nehéz túlzásba vinni bevitelüket. Ugyanakkor a finomított lisztet, cukrot tartalmazó élelmiszerek csak rövidtávon enyhítik az éhségérzetet, a rostszegény táplálkozás következtében könnyen kialakul a székrekedés, az üres kalóriáknak köszönhetően, bekövetkezik az elhízás. Elszaporodik a szénhidrátokkal táplálkozó candida gomba.

A cukor természetes módon tömény koncentrátumban nem jut a szervezetbe, valahányszor finomított cukrot fogyasztunk, fokozottan megterhelődik a hasnyálmirigy, ez elősegíti a cukorbetegség kialakulását. Ugyanakkor a teljes kiőrlésű gabona és az étkezési korpa fogyasztása csökkenti a 2-es típusú- vagyis a nem vele született- cukorbetegség kialakulásának veszélyét, míg a finomított cukorral szemben a szervezet védekező akcióba kezd, ezáltal nagy terhet ró az immunrendszerre is.

A finomított szénhidrát tartalmú táplálkozás rostszegénysége miatt nem képes a méregtelenítő feladatok elvégzésére és a koleszterin felszívására, így hosszú távon a vérzsírszint emelkedésére is számíthatunk. A pangó méreganyagok súlyosabb következménye lehet a rák kialakulása.

Az előzőekkel szemben a kutatások eredményei arra utalnak, hogy a teljes kiőrlésű gabona fogyasztásával csökkennek az anyagcserével kapcsolatos szindrómák. Ilyen például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a magas vércukorszint, az elhízás és a rák.

Köles

Egyik legősibb kultúrnövény. A honfoglalás idején az előkelők asztalán is mindennapos eledel volt a köleskása. A XX. Században a gabonafélék fogyasztásának csökkenésével teljesen eltűnt az étlapról. Napjainkban az eltűnt alapanyagok újrafelfedezésével, az egészséges étrend terjedésével megfordult a tendencia. Ásványanyag tartalma a többi gabonafélékhez viszonyítva magas, különösen a kalcium és vastartalma, melyek felszívódásához szükséges anyagokat is tartalmazza. 100 g köles fedezi a napi vasszükséglet felét. A legkönnyebben emészthető, lúgosító gabona, melyet melegítő hatása miatt különösen télen ajánlott fogyasztani. Májregeneráló hatása miatt a májbetegek diétájába ajánlott. Kovasavtartalmával a bőrt rugalmassá, a fogakat és a körmöket erőssé, a hajat fényessé teszi. Sokoldalúan elkészíthető. Négyszeresére megduzzad főzéskor. Áztatni nem kell, húsz-harminc perc alatt megfő.

Kölestorta

Kölestorta készítésénél a kását olyan sűrűre főzzük, hogy a kanál megálljon benne. Mazsolával, mákkal, vagy kókusszal, mézzel édesítve tortaformában hagyjuk kihűlni, majd kiborítjuk, és gyümölcsökkel koronázzuk.

Amaránt

Egyre többet találkozunk a hagyományostól eltérő étrendekben az álgabonafélék közé tartozó amaránttal. Talán sokan meglepődnek, hogy hazai rokona a disznóparéj. Magas keményítőtartalmú, lisztes magját a gabonafélékhez hasonlóan hántolva alkalmazzák az élelmiszeriparban, habár rendszertanilag nem tartozik a gabonafélék családjába.   

Igénytelensége és ellenálló képessége miatt rendkívül alkalmas biotermesztésre. Hasznos beltartalmi értékei miatt a NASA kutatói az űrhajósok étrendébe is beépítették. Lisztjét gluténmentes kenyérhez, süteményekhez keverhetjük, a pattogatott amarántot joghurttal, kefirrel fogyaszthatjuk. Tápértéke magasabb a valódi gabonaféléknél, magas fehérjetartalma, jó aminosav-összetétele, magas ásványanyag-, és élelmirost-tartalma különösen értékessé teszik. A gabonafélékre jellemző B- és E-vitaminokon kívül C-vitamint is tartalmaz. Számos diétába beilleszthető. Része lehet a fogyókúrás étrendnek, a cukorbetegek diétájának, a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők étrendjének és lisztérzékenyek is fogyaszthatják.  

Hajdina

Szintén az álgabonák közé tartozik a legjobb testmelegítőként számon tartott hajdina. Magja fogyasztható nyersen, pörkölve, egészben, lisztté, vagy darává őrölve. Az egész magból készíthetünk lepényt, darájából kását, lisztjéből süteményt, palacsintát, vagy tortát.

Kiemelkedő kalcium- és magnézium tartalma mellet jelentős vassal, káliummal és foszforral is bír. Gazdag élelmirost- tartalmával jó hatással van az emésztésre. Nagy mennyiségű anti-oxidáns tartalmával csökkenti a bél-hámsejtek kóros szaporulatát, ezáltal védelmet nyújt a rákkeltő anyagok ellen. Lisztérzékenyek és cukorbetegek is fogyaszthatják. Télen hagymával elkészítve segít a nátha, influenza megelőzésében.

Hagymás hajdinaköret

Fokhagymával, vöröshagymával kiváló rizsköret helyettesítésére sült húsokhoz:

Főzés előtt mossuk meg forró vízben, így eltávoznak az emésztést gátló enzimek. Rövid pirítás után öntsük fel kétszeres mennyiségű vízzel, és enyhén sózzuk meg. Amikor főni kezd adjunk hozzá egy négybevágott vöröshagymát és néhány gerezd fokhagymát.

Bulgur

Törökországban is Indiában igen elterjedt és közkedvelt táplálék. Valójában a beérés előtt leszedett búzáról van szó.

A még zsenge állapotban betakarított búzát aszalással hőkezelik, majd megtörik. Mivel még a keményítős szerkezet kialakulása előtt leszedik, nem igényel főzést, csak forrázást.

15-20 perc alatt laza, pergő köret készíthető belőle. Kezdő háziasszonyok is bátran kísérletehetnek vele, mivel könnyen kezelhető, nem tapad össze. Ideális rizs helyett köretként, rakott ételekhez, illetve töltelékként.

Árpa

A búzához közel álló gabona, mely nyomelemekben, vitaminokban megelőzi rokonát, de annál alacsonyabb foszfortartalmú gabonafaj. Csak hántolva fogyasztható, mert korpája megsértheti a beleket. Fűtő hatása viszonylag alacsony, ezért nyári ételnek számít. Csecsemők és idős emberek táplálására is alkalmas. A boltokban pehely, árpagyöngy és árpaliszt formájában találhatjuk meg. Valamikor árpagyöngyöt használtak a hurkába és a töltött káposztába. Finom, különleges levesbetét. Az árpapehely a reggeli kása kiváló alapanyaga.

Mákos rakott árpa      

50 dkg árpagyöngyöt egy éjszakára beáztatunk, majd pici sóval háromszoros mennyiségű vízben megfőzünk. 25 dkg darált mákot összekeverünk 2 szem reszelt almával és mézzel.

Egy magas falú kiolajozott, morzsával meghintett tepsit kibélelünk egy réteg főtt árpával, erre teszünk egy réteg baracklekvárt, majd almás-mákos masszát. Addig rétegezünk, míg el nem fogynak az alapanyagok, a tetejére baracklekvár kerüljön. 10 percre toljuk be a sütőbe.                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                         

A következő számban folytatjuk a gabonafajták és felhasználási lehetőségeik áttekintését. Addig is törekedjünk a sokoldalú, és sokféle gabonaételt tartalmazó étkezésre.

A változatos teljes értékű táplálkozás két módon támogatja szervezetünket: a gabonák kiváló élettani hatásuk által segítenek lebontani a zsírt, a koleszterint, eltávolítani a salakanyagokat. Ugyanakkor gazdag és értékes tápanyagtartalmukkal erősítik immunrendszerünket, energiával töltenek el, megszépítik bőrünket, hajunkat, és elősegítik, hogy a lehető legjobb formában tartsuk magunkat.

Blazsek Anita

Fennmaradt írásos emlékekből tudjuk, hogy az országokat, városokat tizedelő pestis, TBC és leprajárványok idején gyakran akadtak jótevők, akik Istentől eredő elhivatottsággal gyógyították a betegeket. S bár folyamatosan a szenvedők közt tartózkodtak, önmagukkal mit sem törődve fáradoztak, csodálatos módon mégsem betegedtek meg. Valamennyi ember közel azonos baktérium és víruskörnyezetben él, mégsem betegszik meg mindenki azonos módon.
Az orvostudomány is kezdi elismerni, hogy a vidám emberek könnyebben megbirkóznak a betegségekkel, mint a rossz kedélyűek.
Nukleáris sugárkatasztrófák során megfigyelték, hogy az adott területen tartózkodók közül nem szenved mindenki egyenlő mértékben fertőzést.

Szókratész már 2400 évvel ezelőtt kijelentette: „nem létezik lélektől független, csupán testi betegség”. Platón is felhívta már a figyelmet arra a problémára, hogy: „ A betegségek kezelésében a legnagyobb tévedés, hogy külön orvosok foglalkoznak a test, valamint a lélek bajával, holott e kettő nem választható el egymástól.” Mégis mind a mai napig külön vizsgáljuk, nemcsak a testet a lélektől, de az egyes testrészekkel is külön specialista foglalkozik.  A pszichoszomatika létezését figyelmen kívül hagyva, netán kétségbe vonva pedig nehéz egészségről beszélni. Az egykor gyógyítással foglalkozó orvos papok még szem előtt tartották, hogy az egész-ség test és lélek kerek egész harmóniáját, kiegyensúlyozott működését jelenti. Bölcs anyanyelvünk számos szófordulata árulkodik a pszichoszomatika létezéséről: ha „nem bírja megemészteni” valaki a problémáját, jó eséllyel kap gyomorfekélyt. Sokaknak „felfordul a gyomra” a hazai politika eseményeket követve, sőt egyesektől „kiütést is kapunk”. A lelket érintő hatások általában fizikai reakciót idéznek elő: elsápadunk, elpirulunk, vagy egész testünkben reszketünk, olykor el is ájulunk egy sokkoló esemény hatására.  Testünk folyamatosan üzeneteket küld, betegségeink, fizikai reakcióink által, melyeket, ha értelmezni tudunk, megértjük önmagunkat, és továbbfejlődve másokat is. Sokszor a betegséget egyfajta zavaró tényezőként tekintve igyekszünk mihamarabb megszüntetni, pedig ha figyelünk rá, bölcs tanácsokat kaphatunk helyes utunk megválasztását illetően, és hogy mely területen kéne emberileg fejlődnünk.
Ha lelki egyensúlyunk zavart szenved, az negatívan befolyásolja immunrendszerünket, és persze a fordítottja is igaz, a jókedv, az optimizmus, az elégedettség pozitív hatást gyakorol egész testünkre.

Jó és rossz lelki táplálékok-szellemi higiénia

Az egészségi állapotunkat befolyásoló tényezők általában személyes határainknál távolabbról erednek. A mára ugyan megszokottá vált, de természetesnek mégsem nevezhető nagyvárosi életforma alapvető feszültségforrás az ember számára. A tömegközlekedési eszközökön vívott harc, a dugóban való bosszankodás, a harsány reklámok, hirdetések, melyek jártunkban-keltünkben nem engedik pihenni szemünket és agyunkat, folyamatosan terhelik pszichénket, azon keresztül immunrendszerünket is. Nem beszélve a szennyezett levegőről és a piszkos városrészek lehangoló látványáról. Nemcsak hogy függetleníteni nem tudjuk magunkat egy túlzsúfolt, zajos, szmogos nagyváros feszült hangulatától, de kezelni sem a reánk gyakorolt hatást. Ezt bizonyítja az ilyen helyeken kimagasló arányú agresszió is. Ha választani kell a versenyképes fizetés és a szerényebb kereset között, ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében a belváros szennyezett levegőjű tömbház-rengetege és egy vidéki kertes ház van, akkor családunk testi-lelki egészségét mindenképpen ez utóbbi szolgálja.
A diszharmónia - uralja életünk bármely területét - nem támogatja védekező rendszerünket.
Az igényesen megválogatott tárgyi környezettel jóleső harmóniát teremthetünk magunk köré. Törekedjünk az egyszerű, természetes formákra, anyagokra. Attól, hogy úton-útfélen árulnak gumiklumpát, az még ízléstelen ócskaság marad, és nincs szükségünk rá. Mégis hányan megveszik!
Nagytakarítás után mindenki számára ismerős az elégedettség, béke érzése, ugyanakkor, akit folytonos káosz vesz körül, minden holmiját keresgélnie kell, az nemcsak kívülről kelt rendetlen benyomást, de lelkileg is zaklatott lehet. Az ember harmónia és rend iránti igényének tudatában, a hadseregben mindenkor szigorúan megkövetelték a katonák testének és ruhájának ápoltságát, mely feltétele a mentális erő fenntartásának. Ennek az ellenkezője is működik, a hadifoglyok testi-lelki ellenállásának letörése érdekében sok országban megvonják a tisztálkodás és testápolás lehetőségét. Egy sápadt, mocskos, borostás egyén kevésbé védekezik a fizikai és mentális stressz ellen.
A produktívan eltöltött szabadidő következményeként feltöltődünk, ami egészségünkre is jó hatással van. Tegyük le a távirányítót, és vegyünk kezünkbe esténként hangszert, könyvet, vagy családi társasjátékot. A minőségi szellemi táplálék immunrendszerre gyakorolt jótékony hatása kísérletileg is igazolt:
Egy vizsgálatban a szereplők nyálában található immunanyagok mennyiségét megmérve agresszív, háborús jeleneteket tartalmazó filmet nézett meg a csoport. A film hatására kimutatható volt az immunrendszer állapotának romlása. Majd ugyanezen alanyoknak egy Teréz anyáról szóló, léleképítő dokumentumfilmet is levetítettek. A tapasztalatok szerint annak ellenére, hogy nem mindenki tetszését nyerte el a film – sokan túlzásnak, hihetetlennek találták a látottakat – mindenkinél megfigyelhető volt az immunrendszer működésének javulása. Ebből kiindulva az ostoba, gagyi TV-műsorok, a primitív társasággal eltöltött idő nem szolgálja sem immunrendszerünket, sem szellemi fejlődésünket, míg az építő jellegű tevékenységek, művészetek, sportok, kreatív elfoglaltságok gyógyító hatásúak. Nem véletlen, hogy a gyógyászatban egyre gyakrabban alkalmaznak művészetterápiát más gyógymódok mellett.
A külső környezetünkben teremtett harmónia fél siker, ugyanilyen fontos, hogy belsőnkben is béke legyen. Egyszerű dolgokról van szó, mára talán közhelynek számít ezek hangoztatása, mégis, a megvalósítás közelébe csak keveseknek sikerült eljutni.
 Hogyan teremthetünk belső békét? Mikor döntünk életünk nagy kérdéseiben helyesen, amikor valóban nem megalkuvásról, hanem minden szempontból előnyös útválasztásról van szó? Könyvek százai, meditációs csoportok, transztánc, önismereti tréningek, szekták… a civilizált világ számtalan lehetőséget kínál, igény is van rá. Gyanítom Pista bácsi egy-kétszáz éve egy fél pengőt nem adott volna azért, hogy megismerje önmagát. A mezőről hazafelé ballagva kaszával a vállán, hallgatva a rovarok és a madarak hangját „szemével távoli pontra fókuszálva” elmélázott. Nem gondolta azt, hogy meditál, mégis fizikailag kellemesen kimerült állapotban minden lehetősége megvolt a szellemi ellazulásra. Meg tudta beszélni önmagával az élet fontos kérdéseit, tisztába került saját vágyival, életcéljával. Ilyesmire lenne nekünk is szükségünk, de ha a tévéből ömlik a „hogyan élnek a sztárok” típusú burkoltan vágykeltő, ugyanakkor butító propaganda-show, az utcán nem tudunk hova fordulni, hogy ne kényszerüljünk még egy hirdetés elolvasására, az interneten folyton felugrik egy reklámablak, akkor nehezen születik meg a testi-lelki erő feltétele, a belső béke. Teremtsünk gyakran helyzeteket, amikor tehermentesítjük magunkat ezektől a hatásoktól.
Ha egész életünkben harcolunk, kritizálunk, intrikázunk, nem adjuk fel azt a tévedésünket, hogy mi tudjuk csak, mit hogyan kell tenni, ahelyett, hogy megértenénk a másik embert, akkor negatív érzelmeink által rengeteg energiát elpocsékolunk, mégpedig drága életerőnkből. Ha nem a közösségünket építjük, hanem folyton elhatárolódunk, vitában állunk és irigyen, mohón igyekszünk minél több anyagi javat kimarkolni csakis magunk számára, amit aztán meg is kell védeni a többiektől, akkor folyamatos diszharmóniát teremtünk magunk körül, mely életerőnket gyengíti. Ha hadban állunk a sorsunkkal, folyton olyasvalamit akarunk, ami nem nekünk van szánva, ahelyett, hogy megkeresnénk saját utunkat, és örülnénk annak, amink van, akkor nem fogjuk megtalálni belső békénket. Ha életünk tisztességtelen cselekedetek és önző döntések sorozata, akkor kénytelenek vagyunk azok terhét magunkkal cipelni, ami megint csak legyengít. Rossz döntéseinknél nem feltétlenül gonoszságból hozzuk, de ha nincs bennünk tudatos törekvés a helyes útra, akkor később szenvedhetünk a következményektől. Ezt a terhet le is tehetjük. Életünk egy magasabb erkölcsi norma felé irányítása, - függetlenül attól, hogy „milyen a világ!?” - az élet valódi örömeinek keresése, saját életcélunk és feladatunk megtalálása pozitív hajtóerő immunrendszerünk számára, ami elősegíti egészségünk megtalálását és megőrzését. S bár süvít irányába az ellenszél, a kereszténységnek célja, hogy segítse az embert ezen az üdvözítő úton.  Ma sem elavult ötlet ezt a lehetőséget igénybe venni az élet útvesztőin.

Blazsek Anita

 A tojás, amellett, hogy egészséges, sok étel elkészítéséhez nélkülözhetetlen, valamennyi kultúrában szimbolikus jelentőséggel is bír. Számtalan teremtésmítosz született a tojással kapcsolatban, ami nem csoda, mert az élet keletkezése mindig foglalkoztatta az emberek fantáziavilágát. Fehér és sárga részeivel a föld-víz, férfi-nő, nappal-éjszaka kettősségei által létrehozott egységet, egyensúlyt jeleníti meg.

A zárt tojásban rejlő élet nemcsak titok, hanem élelem is az ember számára. Biológiailag könnyen hasznosítható kivételes tápanyag-összetételének köszönhetően érdemelte ki a funkcionális élelmiszer megnevezést, ami annyit jelent, hogy tápértékén túl kedvező élettani hatásával különlegesen hasznos, gyógyhatású élelmiszernek tekintjük. Több olyan anyagot tartalmaz, mely komoly betegségek megelőzésére alkalmasak.

Minek köszönheti mégis a hosszú éveken át fennálló rossz hírét?

A tojás-ellenes propaganda-fészek a késő 1960-as évek Amerikája volt.

Ezidőtájt derült fény arra, hogy a vér koleszterinszintjének emelkedése szerepet játszik az érelmeszesedés, szívinfarktus és más szívbetegségek kialakulásában. Mivel a tojás koleszterinben gazdag étel, a lehengerlő amerikai propagandagépezet, a média és az ebben érdekelt gazdasági szereplők azonnal akcióba lendültek. Azonnal megjelentek a koleszterinben szegény és koleszterinmentes élelmiszerek, és az egészségükre valamit is adó állampolgároktól elvárták, hogy minimálisra csökkentsék tojásfogyasztásukat. A számos legendát és mítoszt ihlető, évezredeken át alapvető élelmiszernek számító őstáplálék a reformszakácskönyvek margójára került az Európába is átgyűrűző kampány hatására. A hatás tehát nem maradt el, annak ellenére, hogy sem 40 évvel ezelőtt, sem azóta nem találtak  közvetlen összefüggést a táplálékkal elfogyasztott koleszterin és a vérszérum koleszterinszintje között. Egy 117.000 egészségügyi dolgozót megmozgató 14 éves utánkövetéses vizsgálat és másik 166 klinikai kutatást tartalmazó összegzés alapján, melyet Donald .J. McNamara foglalt össze világossá vált, hogy a koszorúér-betegségek kockázata a heti egy, illetve napi több tojást fogyasztók között nem mutat különbséget. Mindezek után sem könnyű törölni az élelmiszeripar és a média által három évtizeden át "futtatott programot".  

Természetesen  a szélsőséges tojás-diétára, a mértéktelen tojásevésre nem bíztatunk senkit, de hetente elfogyasztott 4-6 darab tojás az egészséges anyagcserével rendelkezők számára nem jelent problémát.

Milyen tojást vásároljunk?

A forgalomba kerülő tojásokat kötelező azonosító pecséttel megjelölni. Fontos információ a regisztrációs szám első számjegye, ami a tojó tartásának körülményeiről informál. A "0" jelölés bio, az "1" szabad tartású, a "2" istállóban, de nem ketrecben tartott baromfik tojásán található meg. A "3" jelzésű tojások a kegyetlen ketreces tartásmódról árulkodik, ahol a jószágoknak egész életükön át alig egy A4-es lapnak megfelelő területen kell produkálniuk a tojástermést. Vásárláskor arról is döntünk, hogy melyik tartási formát támogatjuk választásunkkal. A következő jelzés a származási országról árulkodik, Magyarországot a "HU" betűkkel különböztetik meg. Az ezt követő számsor alapján lehet azonosítani az állattartó telepet. Ez a számsor a tojások dobozán is megtalálható, ahol a termék eltarthatóságát is jelzik.

A megvásárolt tojást semmiképpen ne mossuk meg tárolás előtt, ugyanis azzal eltávolítjuk a héj természetes védőrétegét, ami megakadályozza a levegő bejutását a tojás belsejébe. A védőréteg hiányában az egy hónapig is eltartható élelmiszer akár néhány nap alatt is megromolhat.

A tojás, mint szuper-táplálék:

A csupán 50 g súlyú tojás az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagok nagy részét tartalmazza, biológiailag könnyen hasznosítható formában.

A szinte valamennyi vitaminnal rendelkező tojás kiemelkedő értéke a csontritkulás megelőzésében fontos szerepet betöltő D-vitamin tartalma. Ez a vitamin a tőkehalmáj után a tojásban van jelen a legnagyobb mennyiségben!! Emellett a bőr szépségének megőrzéséhez nélkülözhetetlen  A-vitamin, az antioxidánsként ható E vitamin és a B-vitaminok is jelentős mennyiségben fordulnak elő a tojásban. A C-vitamin az egyetlen , amihez nem juthatunk hozzá tojásfogyasztással, de friss zöldségekkel és teljes kiőrlésű pékáruval kiegészítve kiegyensúlyozott, rostokban és szénhidrátokban gazdag reggelit fogyaszthatunk el.

A tojás teljes biológiai értékkel bíró, kiemelkedő arányban hasznosulni képes fehérje alapelemeket tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a benne található aminosavak sokkal hatékonyabban alakulnak át az emberi szervezet saját fehérjévé, mint más táplálékok esetében. Ezért ideális táplálék sportolók számára és azoknak , akiknél az izomfehérjék lebomlása fokozott. Számos tanulmány bizonyította, hogy a rendszeres tojás-fogyasztók izomfehérje-zsír aránya a fehérje irányába tolódik.

A tojásban található lecitin és kolin mind az egyedfejlődés korai szakaszában, mind a kor előrehaladtával a memória megtartásához szükséges elemi idegi folyamatban alapvető jelentőségű.

A hagyományos tápanyag értékein túl biológiailag aktív anyagokat tartalmazó tojás megítélése lassan helyreáll, s táplálkozástani jelentősége köztudottá válik.

Őseink mindezt kutató laboratóriumok és kísérletek nélkül ösztönösen tudták, ezért tartják számon a magyarokat, mint tojásfogyasztásban élen járó népet. A szélsőségek kerülése nélküli arany középutat követő természetes étrendben helye van a tojásnak is. Ha megfelelő, emberséges körülmények között nevelt tyúkok tojásait fogyasztjuk heti 4-6 alkalommal, akkor az egész biztosan egészségünket szolgálja.

Blazsek Anita

A méz szeretete és fogyasztása egyidős az emberiséggel. Barlangrajzok árulkodnak róla, hogy őseink sem tudtak ellenállni az édes csemegének, noha a mézlopásért minden bizonnyal fájdalmas csípések elszenvedésével fizettek. A lipcsei múzeumban található 5300 éves egyiptomi Ebers-papirusztekercsek az egykori orvosok mézzel kapcsolatos gyógyászati tapasztalatait őrzik. 4000 éves egyiptomi írásos emlékek pedig már agyagkaptárakban folyó méhészkedésről számolnak be. Az ősi kultúrák mindegyikében fogyasztották az istenek ajándékaként nagy becsben tartott mézet, ismerték gyógyhatásait. Kevesen tudják, hogy a méheket olykor még a háborúba is bevetették. Az 1445-ös nándorfehérvári ostromnál a törökök nyakába hulló méhkasok önfeláldozó katonái is részt vettek a harcban.

A méz cukortartalmú anyag, melyet a méhek a növények virágaiban termelt nektárból, valamint egyes növényi részek nedveiből állítanak elő. A begyűjtött nedvek átalakítását a mézhólyagban levő erjesztő anyag már a szállítás során elindítja. A „kaptárméhek” az átvett nektárt a lép sejtjeibe raktározzák, majd rendszerint éjszakánként egyik sejtből a másikba költöztetik. A költöztetésnek és a szellőztető méhek szorgos munkájának köszönhetően a fölösleges nedvesség addig párolog, míg a méz eléri a rá jellemző nedvességi fokot, a 15-20%-os víztartalmat. Ekkor a méhek elkezdik lefedni  a sejteket. Ha a sejtek fele le van fedve, a méz érettnek mondható. A méz fő értékét a szénhidrátok, aminosavak, fehérjék, enzimek, fermentumok és vitaminok jelentik. A sötét mézek több nitrogénvegyületet és ásványi anyagot tartalmaznak. A méz nyomelemei, a réz és a kobalt segítik a vas felszívódását. Vitaminok közül az A, B1, B2, B3, B6, C és folsav található meg a mézben. A méz lépes méz formájában a legtermészetesebb, ekkor még semmiféle káros behatás nem éri. Ha mézes teát iszunk, csak a már iható hőmérsékletű teát édesítsük, különben tönkremennek az értékes hatóanyagok.
Bár előbb utóbb kristályosodásnak indul valamennyi méz, minősége ettől nem csorbul. 40c°-os vízbe állítva, kevergetve visszanyeri eredeti álagát. Régészek Nápoly közelében 2300 éves, még élvezhető mézet találtak!! Az a méz, ami egyáltalán nem indul kristályosodásnak nagy  valószínűséggel hamis.

A méz gyógyhatásai
A méz tartalmazza azon gyógynövények hatásait, amelyek nektárjából készült. A méz vitaminjai hosszú távon is megőrzik hatékonyságukat, ellentétben a zöldségekkel és gyümölcsökkel, melyek tárolás során veszítenek értékükből.
Hatékonyan megszünteti a kimerültséget, javítja a test teljesítőképességét és a szívműködést. Baktériumellenes, nyálkaoldó, gyulladás gátló, immunerősítő, szívserkentő, nyugtató és idegerősítő hatású.
Száj- és garatgyulladásnál naponta egy kanál mézet ajánlott elfogyasztani lassan szopogatva, sokáig a szájban tartva.
Mandulagyulladásnál a sűrű, kristályos méz baktériumölő, gyulladáscsökkentő hatású.
Enyhe hashajtó hatásával segíti az emésztést.
Méregtelenítő hatású. Mérgezés, műtéti altatás után a májat is segíti a méregtelenítő munkájában.
Kedvezően hat a vesére, a húgyhólyagra, valamint a hasnyálmirigyre.
Külsőleg égési sebek, fekélyek, felfekvések kezelésére kiváló, antibakteriális hatású.
Száj és légúti megbetegedéseknél lépes méz fogyasztása ajánlott.

Gyógy receptek
Bélrenyheség: Durva reszelőn gyalult tökfélére csorgassunk mézet, és fogyasszuk el.
Köhögés: Kivájt fekete retekbe csorgassunk mézet. 3-4 óra múlva levet ereszt. Fogyasszunk ebből 1-1 mokkáskanállal.
Égési sebek, fekélyek: Egy közepes nagyságú finomra reszelt krumplira egy evőkanál mézet csorgatunk. Gézbe csomagolva alkalmazzuk a pakolást.
Álmatlanság: Mézes szezámmag fogyasztása javasolt.
Nátha, légcsőhurut, vastagbél-gyulladás, hólyaghurut: Napi 3x1 kávéskanálnyi mézzel elkevert reszelt tormát fogyasszunk el.

Virágpor – szupertáplálék
A rostok kivételével az élethez való valamennyi tápanyagot tartalmazza. Fő értékét az aminosavak – a proteinek alkotóelemei – jelentik. A 22 ismert amiosavból 20 fajtát tartalmaznak a pollenek. 1-2 teáskanálnyi virágpor fedezi egy felnőtt ember egész napi teljes fehérjeszükségletét.
A virágpor szabályozza az emésztést. Hatásos a székrekedésre, csakúgy, mint hasmenés esetén. Hatásos prosztatapanaszok, májkárosodás, keringési és vérellátási zavarok esetén. Triptofán tartalma miatt hajhullás ellen is jó. Fokozza a szellemi teljesítményt, antidepresszánsként is hat. Idős embereknél a magas koleszterinszint, az emlékezeti zavarok és a koncentrálási nehézségek esetén javallott. A szemcsés virágport szárazon összerágjuk, majd leöblítjük. Gyermekeknek napi 1-3, felnőtteknek 3-4 kávéskanál javasolt.

Propolisz – „a város előtt”
A „méhváros” előtt emelt propolisz torlasz erős antibakteriális hatásával védi a kaptárt és lakóit az ellenséges elemektől. A méhek propolisszal ragasztják össze a kaptárfalakat, és a sejtek belsejét is ezzel fertőtlenítik. Legfontosabb alkotórészei a flavonoidok, illóolajok, vitaminok, ásványi anyagok.
Főbb hatásai: baktériumölő, gombaölő, vírusölő. Vizelethajtó, epehajtó. Erősíti az immunrendszert, gátolja a fekélyek és a daganatok kialakulását. Csökkenti a vérnyomást, hat a belső elválasztású mirigyekre, jó a prosztatabántalmakra és a húgyuti fertőzésekre.
A nyers propolisz két évig tárolható anélkül, hogy veszítene értékéből, míg a tinktúrává alakított évtizedekig eltartható.  Ebből naponta reggel este érdemes 15-25 cseppet fogyasztani teában, ezáltal kiváló formában tartja a szervezet ellenálló képességét. Használható belső szervek  lázas megbetegedésénél, prosztatagyulladásnál,  vese- és májgyulladásnál, torokfájásnál és légúti megbetegedéseknél. Gátolja a rosszindulatú daganatok fejlődését. Gargalizálhatunk is vele.
Tabletta formájában cukorbetegek is fogyaszthatják. A vastagbél betegségeire kúpot érdemes használni.
 
Mézhamisítás
Legyen a méz bármilyen értékes, az eljátszott bizalmak világában sokan lemondanak róla, mondván úgyis hamísítják. Valóban a bolti forgalomban levő mézek 70%-a pancsolt vacak. Hogyan óvhatjuk meg magunkat a hamisítványoktól?
A már bevált módszer a megoldás mint csak. Az ismert helyi termelő, aki arcát, nevét adja termékéhez kisebb valószínűséggel csap be, mint egy nagy áruházi forgalmazó. Soha ne vásároljunk bizonytalan eredetű, gyanúsan olcsó kínai, ázsiai terméket. Ha nem ismerünk méhészt, részesítsük előnybe a piacon személyesen megjelenő termelőt, aki névvel, telefonszámmal ellátott termékét árulja.
Kár lenne értéktelen cukorra cserélni a jó minőségű magyar mézet, melynek 80%-a külföldre kerül, ahol a magyarok által fogyasztott mennyiség négyszeresét eszik.

Blazsek Anita

„A népi muzsikához és a népdalkultúrához hasonló érték és páratlan művelődési kincs rejlik a gasztronómiában. Ezt a kincsesbányát fel kell tárnunk, alá kell szállnunk a mélyére, mert minél mélyebbre hatolunk benne, annál magasabbra jutunk a tudás és a szellem dolgában.” - Kövi Pál 

A 21. századi európai konyhát egyre erősebben uralják az olasz, az ázsiai és a karibi konyhák fűszerei, alapanyagai és főzési technikái mind az éttermekben, és az otthonokban. Ez bizony hazánkra is igaz, pedig a magyar gasztronómiai kultúra több, mint 1000 éves múltra tekint vissza. Érdemes ma is kísérleteznünk a régi magyar fűszerekkel és ételekkel, hisz őseink még a természet tanításai szerint éltek és táplálkoztak. Ösztönösen tudták, hogy az elfogyasztott étel nemcsak energiát szolgáltat, de egyben „orvosság” is, mely elsősorban a betegségek megelőzésében, de gyógyításában is szerepet játszik. Az őseink által használt alapanyagok a korunkban egyre inkább igénnyé váló reformétrendekben is megállják a helyüket.
A Kárpát medencében és tőle keletre élő magyarok konyhája teljesen különbözött a nyugat-európai konyháktól. Míg nyugaton inkább a sütés, a keleti népeknél, így az ősmagyaroknál is a főzés volt jellemző. Ételeiket talpakon álló üstökben főzték, melyek kezdetben bronzból, öntöttvasból, később rézből és kerámiából készültek. Magas keskeny alakjuknak köszönhetően a lángok körülölelték az edényt, így az étel nem égett oda. Ilyen tárgyi emlékünk a törteli üst, de Hőgyészen, Dunavarsányban és Várpalotán is kerültek elő edények, melyek formája és díszítése csaknem teljesen megegyezik a Kárpát medencétől keletre talált üstökével. Dr. Érdi Miklós régész felkereste azokat a helyeket, ahol ilyen ősi főzőedényeket találtak. A nyomok a kínai nagyfal közelében fekvő Ordoszhoz, a hun törzsszövetségek fővárosához vezettek. Összesen 1500 üst került elő. A lovas népek úgy tartották, bármi, ami az üstbe kerül, megszentelődik. Benne egyesül az öt alapelem, és az elkészült étel az újjászületést jelképezi. Az ősmagyarok által igazán nagyra értékelt fogásokban a pentaton ízharmónia érvényesült. Az édes, savanyú, sós, keserű és csípős ízek oly módon egészítették ki egymást, hogy közben egyik sem nyomta el a másikakat. A legfinomabb ételek mindig egyetlen edényben készült leveses, szaftos alkotások voltak. Egy-egy fogás elkészítésekor arra is odafigyeltek, hogy az étel összetétele kifejezze az égi világ (fán termő gyümölcsök), a földi világ(fűszerek, földön termő növények) és a földalatti világ(hagymák, gyökerek) hármasságát. A harmóniára való törekvés az ősmagyar konyhaművészetben éppúgy megjelent, mint az élet bármely területén. A főzést előnybe részesítő népeknek különösen fontos volt az ellentétek elsimítása és az összhang megteremtése, ezt a törekvést szimbolizálták a különféle alkotórészekből megalkotott új ízek is.
Ennek az alapelvnek megfelelően készült egyik legrégebbi és a magyar konyhára legjellemzőbb ételünk a pörkölt, melynek elkészítéséről már Kr. előtt a II. századból is származnak leírások. Ma szinte mindenből készítünk pörköltet, halból, marha-, disznó-, szárnyas-és vadhúsból, de megszokott alapanyag a tojás, a pacal és a csülök is. Sőt, a vegetáriánus táplálkozás elterjedésével már azon sem csodálkozunk, ha szója-, gomba-, zöldbab-, vagy cukkinipörkölt szerepel az étlapon.

Aki szeretné elkészíteni a hunok által áldozati ételként főzött pörköltet a „keng”-et, annak Szemacsien leírása nyújt segítséget: Tüzesre hevített öntöttvas, vagy bronz üstbe zsírjával együtt felaprított disznó, vagy faggyújával felaprított birka húst dobunk, hagymával. A hő hatására hirtelen kiolvadó zsíron megpörkölődik a hagyma és a hús. Eleinte gabonákkal főzték a „keng”-et, és zöldségeket is tettek hozzá, pl. borsót, sárgarépát, babot, vagy salátaféléket. Fűszerként a borson kívül gyömbért és szójaszószt is használtak, sőt liliomfa virágbimbókkal és bazsarózsa szirmokkal is ízesítették. A későbbiekben már tészta került a pörköltbe gabonák helyett.
A táplálékot egyfajta vallásos szertartás keretében, közös imával vették magukhoz, mely során, áldásért fohászkodtak, és hálával adóztak a teremtőnek a „mindennapi kenyérért”, ami nem volt oly magától értetődő, mint ma, amikor kiveszünk valamit a fagyasztóból, betoljuk a mikróba, aztán a tv elé bevágódva elmajszoljuk. Ám kitekintve a Kárpát medencéből elmondhatjuk, hogy eleink nem éltek rosszul a tőlünk nyugatabbra fekvő népekhez képest. A Kárpátok bércei közt Kánaán volt akkor is, amikor máshol országnyi területek váltak mocsárrá a hosszú esőzések következtében. Őseink tudtak élni a kedvező adottságokkal. A győzelmeket napokig tartó lakomával ünnepelték, melyet áldomásnak hívtak, utalva ezzel az esemény ünnepélyességére. A népvándorlások korát említve gyakran illetik a magyarokat a barbár jelzővel, de az igazság az, hogy gasztronómiai szempontból (is) magasan a korabeli európai kultúra fölött álltak. Lovas életmódjuk szükségessé tette, hogy - a nyugatot ezer évvel megelőzve - szárítással konzerválják a húst, és tejport készítsenek. Egy akkori lovas bőrzsákjában több liter tejnek és levesnek szolgáló alapanyagot tudott szállítani, ami hozzájárult a hadászati sikerekhez. A világon a magyar volt első nép, amely „instant levesport” használt.
Villani János, a XIV. századi olasz történetíró így ír erről: „Ha levágják a marhát, húsát nagy üstökben megfőzik. Ha pedig jól meg van főzve és sózva, elválasztják a csonttól és kemencén, vagy másként megszárítják, megszáradva finom  porrá zúzzák. A hadjárathoz üstöket visznek magukkal, és mindenki visz magával egy zacskó ilyen port, meg fejedelmük is vitet utánuk. Felforralt vízbe dobják, egy-két maréktól megtelik az edény, megdagad, mintha kása volna. Nagy a tápláló ereje, így kevés kenyérrel, vagy anélkül is erőt ad az embernek. Nem csoda hát, hogy nagy sokaságban járnak oly hosszú időkig a pusztán, mert lovaik fűvel, szénával, ők maguk pedig porrá tört hússal táplálkoznak.”
Őseink találékonyságáról nemcsak instant levesük árulkodott, de a „merülőforraló” is, melyet szintén akkor használtak, amikor távol voltak állandó szálláshelyüktől, és nem volt lehetőségük üstöt, cserépedényeket vinni magukkal. Ilyenkor „kővel főztek”. Edényként favödröt, bőrtömlőt, vagy félbevágott lopótököt használtak, a tűzben felforrósított köveket vízbe helyezve főzték meg ételeiket. A forró köveken sütöttek is, az átizzított kőlapra öntött tésztából készült a lepénykenyér. Csíkban és Háromszékben a lepényt még ma is „kőre leppencs”-nek hívják, és bár Bodrogközben is palacsintasütőben sütik már a palacsintát, a neve azóta is „kövönsült” maradt.

A lovas hadak élelmiszertartalékának biztosítása érdekében, a szárított húson kívül egyéb élelmiszertartósítási módszereket alkalmaztak. A sajtot és a túrót füstölték, a gombákat és a gyümölcsöket aszalták, a tejet pedig savanyították. A kovászos uborka úgyszintén egyedi  tartósítási eljárással készülő napjainkban is hungarikumnak számító csemege.
Aki finomat akar enni, ugyanakkor szeretne egészségére is vigyázni, annak ma is az említet tartósítási eljárásokat kell előnybe részesítenie. Ezek az eljárások őrzik meg a lehető legtöbb vitamint számunkra, és nem terhelik kémiai anyagokkal a testünket. Mindmáig a magyar konyha egyedülálló, sokat használt alapanyaga a tej savanyításával előállított tejföl és túró, melyek számos ételünk alakotóelemét képezik, és remekül illeszkednek a pentaton ízvilágba.
A fűszerek és gyógyfüvek jótékony hatását mindig tudatosan kihasználták a magyar konyhában. Előszeretettel alkalmaztak köményt, mely ellensúlyozza a kelkáposztában levő kén puffasztó hatását. Fokhagymát is gyakran fogyasztottak, mely baktériumölő tulajdonságú, és csökkenti a zsíros ételek érszűkítő hatását. A boróka étvágygerjesztőként ismert, és serkenti az epe és a vese működését. A fehér mustár a puffadással, székrekedéssel járó emésztési panaszokat orvosolja. Kedvelt volt a citromfű, mely nyugtató hatású, valamint a kapor, a zsálya és a turbolya is. A tárkony és a borsikafű feltehetően a X. században elődeink által jutott el Európába. Az ételt vadon termő füvekkel is ízesítették. Használtak tyúkhúrt, kamillát, medvehagymát, csalánt, vizitormát és galagonyát, sőt virágokat is: ibolyát, rózsaszirmot, pipacsot és körömvirágot.
Őseink étlapján igen gazdag volt a gabonaválaszték. Termesztettek tönkölybúzát, kölest, árpát, rozst és feltehetően hajdinát és rizst is. A tönkölybúzából készült kenyér egyedülálló sikértartalmának köszönhetően hosszabban eltartható. Ez az ősbúza az 1950-es években kiirtásra ítéltetett, mert az akkori nemesítések mellett nem produkálta a kívánatos terméshozamot. A ’90-es években Dr. Kálmán Gergely és
Dr. Kajdi Ferenc újraalkották az értékes búzafajtát, amit Öko-10 néven azóta világszabadalom véd. Beltartalmi értékét tekintve jóval magasabb ásványianyag-tartalommal és sokrétűbb vitamintartalommal rendelkezik, mint a közönséges búza. Fehérjetartalma is hatszoros, ráadásul az ember számára könnyebben hasznosítható összetételű.
Nem kell drága vitaminkészítményekre és étrend-kiegészítőkre költenünk, ha a ma kevésbé népszerű, ám régen gyakran fogyasztott gabonafajtákat is beépítjük étrendünkbe. A gabonákból változatosan és gyorsan készíthetünk kásákat, kiegészítve gyümölcsökkel, magvakkal, illetve köreteket is. A teljes kiőrlésű gabonák esetében ajánlatos a biogazdálkodásból származót vásárolni, mivel a hagyományosan termelt gabonáknak pont az amúgy értékes külső része tartalmazza a szervezet számára káros vegyszermaradványokat.
A magyar gasztronómiára a reneszánsz és Mátyás kora gyakorolt először jelentős hatást. Az itáliai származású Beatrixnek és kíséretének köszönhetően olasz hatás érvényesült az étkezésben, számos olyan új fűszerrel gazdagodott a nemesi magyar konyha, melyek illeszkedtek a pentaton ízvilágba, ám a Kárpát medencében nem voltak termeszthetők. A királyi asztalok jellemző ételei voltak a különféle halak, vadak, sajtok és tészták. A húsételeket fűszeres mártásokkal fogyasztották, kedvelték a pástétomokat és a kocsonyákat. A desszerteket mézzel, mazsolával, almával, körtével és fügével édesítették, melyek nemcsak kulináris örömöket nyújtottak, de biológiailag is értékes anyagokkal látták el a szervezetet.
Az Amerikából származó növények meghonosodásával újabb jelentős változások történtek a magyar konyhákban. Az először csak dísznövényként termesztett paprika elterjedt ételízesítőként is, majd a 19. században a magyar konyha egyik ismertetőjévé vált, mint fűszerpaprika. A vendéglőkben uralkodóvá váltak a paprikás ételek. A paradicsom és a burgonya elterjedésével kialakultak a klasszikus magyaros ételek.

A gulyás, a paprikás krumpli ekkor váltak a konyhánk jellegzetességévé, tehát tradicionális ősmagyar ételként túlhangsúlyozni őket megalapozatlan. A következő néhány recept jóval régebbi gyökerekkel dicsekedhet:

Töpörtyüs pogácsa (Hajdúsági recept)

40 dkg kukoricalisztet 15 dkg tepertővel, 10 dkg zsiradékkal összemorzsolunk. Hozzáadunk 2 dkg tejben kelesztett élesztőt, kevés sót, pár kanál tejfelt, 2 tojás sárgáját, s ezeket együtt jól összedolgozzuk. Pihentetés után elnyújtjuk, késsel a tetejét megütögetjük és pogácsának kiszaggatjuk. A pogácsák tetejét tojással megkenjük és forró sütőben kisütjük.

Magyar torta (Reneszánsz recept)

A recept alapjában véve egy húsos töltelékkel készített rétestorta. Kappan- és sertéshúst hagymával, fűszerekkel, sóval megízesítve bő zsírban megsütjük, majd vízzel felöntve pároljuk. Közben elkészítjük a lisztből és sós vízből álló tésztát, ezt követően lapokra nyújtjuk, szalonnával zsírozzuk, megtöltjük, feltekerjük és kisütjük.

Erdélyi csirkeragu leves

Tegyünk oda 1 liter vizet forrni, tegyük bele 20 dkg megtisztított csirkeaprólékot, sárgarépát és petrezselymet, babérlevelet és sózzuk meg. 2 ek. lisztből és 3 dkg vajból készítsünk rántást, amivel sűrítjük a levest. A végén 1 dl tejfölt és kevés citromlevet is adjuk hozzá, amivel krémesebb lesz a leves. Így forraljuk össze, s ha elkészültünk, tálalhatjuk is.

Erdélyi juhtúrós puliszka
 
60 dkg kukoricaliszt
25 dkg juhtúró
3 dl tejföl
8 dkg zsír vagy vaj
só,

Egy kis sóval felforralunk 1,5 liter vizet. Folyamatos keverés mellett (e célra legjobb egy habverő) beleszórunk 60 dkg kukoricalisztet. Lassan, továbbra is kevergetve főzzük, amíg nem válik tejbegríz-sűrűségűvé, félretesszük. Egy magasabb sütőedényt kizsírozunk, s az aljára terítünk néhány kanálnyi puliszkát, megszórjuk juhtúróval, meglocsoljuk tejföllel, zsírt csepegtetünk rá,  majd egy újabb réteg puliszkát simítunk el. Úgy folytatjuk a rétegezést, hogy legfelülre túró kerüljön. Forró sütőbe téve, közepes tűzön pirosra sütjük.

Zabkása

 25 dkg zabpehely
 kb. 1 liter tej (esetleg rizstej)
 méz
1 marék mazsola
 fahéj
 gyümölcs (málna, ribizli, kockázott alma....)

A zabpelyhet a tejben megfőzzük, mézzel ízesítve. Ha kész, a fahéjat beleszórjuk és a gyümölcsöt belekeverjük. A gondosan lefedve a gyümölcs megpárolódik, 10-15 perc múlva fogyaszthatjuk.

A magyar konyha megítélése

Mindannyian hallottunk hagyományos magyar konyha mellett és ellen szóló véleményeket. Főként a zsíros, húsos, fűszeres fogások miatt vált mára szálkává a reformtáplálkozás híveinek szemében. Ahhoz azonban, hogy objektíven tudjuk megítélni elődeink táplálkozási szokásait, soha nem hagyhatjuk figyelmen kívül életmódjukat, hátterüket és persze klimatikus adottságainkat. Hajlamosak vagyunk mértéktartónak és követendően egészségesnek ítélni a tengerparton élő népeket, kik beérik némi hallal és salátával ebédre. Vajon a hajnaltól napnyugtáig a földeken fizikai munkát végző parasztember számára is elegendő energiát szolgáltatott volna mindez? Valóban egészsége ellen vétett, amikor órákon át tartó verejtékezés után megszegte az otthon sütött rozscipót és szalonnával, lilahagymával s a határban talált gyógyfűvekkel megeszegette, leöblítve mindezt egy kis vörösborral? A mezítlábas falusi gyerkőcök tán jobban jártak volna, ha kukoricakása, feketekenyér és szőlő helyett fittnesz menün cseperednek fel? A kemény télidőben fűteni kellett a testet, nem véletlenül volt az a disznóvágások ideje, nyáron pedig nem voltak töltött káposztával és hurkával megpakolt hűtőládák, ellenben jól lehetett lakni az útszéli vadkörtéből is.
A mai ember teljesen más életmódot folytat. Természetesen nincs szükségünk fél oldal szalonnára, hogy el tudjuk végezni munkánkat az irodai karosszékben. Választhatunk helyette könnyű csirkemellet, halat, zöldségeket, akárcsak régen az úri népek, akiknek könnyebb életvitelük volt. Mindenkinek megvan a lehetősége, hogy életmódjához mérten ésszerűen, egészségesen táplálkozzon, ami nem zárja ki azt, hogy egyszer-egyszer együnk egy jó kis „magyarosat”. S ha évente egy-két alkalommal lehetőségünk adódik elmenni egy falusi disznótorba, vagy szalonnasütésre, legjobban tesszük, ha jó étvágyunkkal lelkiismeretfurdalás nélkül örömet szerzünk a háziaknak, s másnap visszatérünk a kímélőbb zöldséges gabonaételekhez. Az étkezés mind testi és lelki szükségleteket is kielégít. Az ésszerűen összeállított, sokoldalú, ugyanakkor mértékletes táplálkozás akkor szolgálja legteljesebben egészségünket, ha jóízűen, komótosan, szívünkben hálával fogyasztjuk el, ahogy tették ezt a régebbi időkben is.

Családommal nemrég éltünk túl egy lakásfelújítással egybekötött költözést. A festékes dobozok és csomagolóanyagok alkotta szemétrengeteg késztetett arra, hogy átgondoljuk, mennyi hulladéktermeléssel jár a civilizált élet. . A fehérre meszelt vályogházak építése nyilván kevésbé terhelték a környezetet. Mi a helyzet napjainkban? Utánanajártunk, 500 kilogramm hulladék termelődik fejenként az uniós állampolgárok esetében minden évben. Ha azonban nem konkrétan a lakosság kezéből kikerülő hulladékot, hanem ez elfogyasztott javak megtermelésével, szállításával keletkező anyagokat is figyelembe vesszük, akkor a legóvatosabb becslések szerint is 3,5 tonna szemét jut egy főre.

A hulladéktermelés a városokban mindig is nagyobb problémát jelentett, mint a falusi gazdaságokban. Rómában találtak egy ókori eredetű kősziklába vésve a következő feliratot: "nem szemétlerakó". Ez a helyzet a jóléti társadalmak kialakulásával csak negatív irányba változott. Az autógyártással, a gyógyszeripari termékekkel, az informatikai és műszaki tömegcikkek áradatával nagy tömegű és veszélyes hulladékhegyek jelentek meg. Az emberiségnek komoly fejtörést okoz a hulladék kezelése, pedig a megelőzés olcsóbb és minden szempontból járhatóbb út lenne.

Hogy tehetnénk bármit is a hulladékcsökkentés érdekében, amikor a világban zajló hatalmas történésekhez képest szinte semmik vagyunk? A nagy dolgok is mindig kis csíraként kezdik, mielőtt szárba szökkennének. Egy-egy kisebb lakóközösség jól bevált módszerei országszerte elterjedt mozgalommá válhatnak.

Semmi sem lehetetlen, ha a kellő akarat megvan hozzá, ahogy a főváros egyes kerületeiben már több éve működő komposztálás sem. Ha komposzttárolóról beszélünk, mindenkinek egy vidéki házacska hátsó kertje jut eszébe. A 2. és a 12. kerületben azonban jó néhány társasház van, melyek lakóközösségei a komposztálók megépítésével csökkenteni tudták a hetente megtelő kukák számát, ezáltal a szemétszállítási költséget is. Nem is olyan régen a kis falusi családi gazdaságokban ismeretlen volt a szerves hulladék. Amit nem evett meg a család, vagy az állatok, az a szemétdobra került, ahol a rothadást követően tápanyagdús, zsíros fekete föld keletkezett belőle. Egy városi háztartásban a hulladék egyharmadát a szerves anyagok adják. A komposztálás azonban elenyésző összegű beruházás, ami sokszorosan megtérül, a szemétszállítási költség csökkenésével, a keletkező bomlástermék pedig könnyen hasznosítható.

Magyarországon az egy főre jutó papírhulladék átlagosan 55 kg évente. Mint tudjuk, a papírgyártás rengeteg energiát igénylő folyamat. Minél fehérebb a papír, annál szennyezőbb a gyártása a klóros fehérítés miatt. A gyorsan növekvő puhafa ültetvények kiszipolyozzák a talajt, nem beszélve a sok műtrágyáról és növényvédő szerről, ami bekerül a körforgásba.

Hihetetlen, de a papírgyártás során 2000 fajta vegyület kerül felhasználásra, a nyomdában pedig további 1000. Egy tonna újság 70 kg vegyszert tartalmaz. Elég csak a rengeteg reklámújságra gondolnunk, melyek a legtöbb háztartásban a postaládából egyenesen a szemétbe repülnek. Már azzal is kivesszük a részünket a papírhulladék csökkentésében, ha kiragasztunk a postaládára egy "Nem kérünk reklámújságot" feliratot, vagy beszélünk a kézbesítővel, hogy ne pazarolja ránk a sajtóterméket.

A munkahelyünkön termelődött egyoldalas papírokat kevés fáradsággal újrahasznosíthatjuk, ha elvisszük a közeli óvodába rajzpapírnak.    

Az eldobható PET palackok sorsa megoldatlan kérdés, a műanyag felhasználás azonban növekszik világszerte. Bár a palackok egy része pólók alakjában reinkarnálódik, a műanyagok bomlási ideje több 100 év, miközben veszélyes bomlástermékek szabadulnak fel. Számtalan lehetőség adódik ennek a rendkívül környezetterhelő szállítóeszköznek a kiiktatására. Dédapáink idején bevált kerti kútnál olcsóbb és jobb megoldás azóta sem született. A tapasztalatok szerint egy fúrt kút akár néhány nap, de legfeljebb egy év leforgása alatt behozza az árát. A vezetékes víz ára közel százszorosa a fúrt kútból nyert víz árának.

A víztisztító készülék felszerelése bárki számára kivitelezhető, illetve a cserélhető palackos víz is jóval barátságosabb, annál, hogy százszámra hordjuk a műanyagflakonokat a szeméttelepre.

Bár senki nem sírja vissza azokat az időket, amikor kézzel kellett pelenkát mosni, most viszont a pelenkahegyek jelentenek problémát. A nedvességet magába szívó eldobható pelenka ugyan mindenki számára kényelmes megoldás, de gondolnunk kell gyermekeink jövőjére is. Senki sem szeretné még 30 év múlva is kerülgetni ezeket a csecsemőkori tárgyi emlékeit. Márpedig a bomlási idejük igencsak hosszú. Viszonylag kényelmes megoldás a mosható nadrágpelenka. Egyszerűbb használni, mint az anyukáink korában használt hajtogatható lepedőket. Ha mégis az eldobható mellett döntünk, érdemes megkeresni az egyik drogéria-lánc által forgalmazott öko-pelenkát. Minőségben túlszárnyalja azokat a bizonyos vezető márkákat, árban mégis jobban járunk, ráadásul gyorsan lebomló "alkatrészek" alkotják.

A gyerekek esetében különösen érdemes átbőngészni az adok-veszek internetes oldalakat. Amikor egy új babakocsi áráért használt autót tudunk venni, és kiváló állapotban levő kocsikat gyermekbútorokat, ruhákat találunk a neten, nem érdemes vagyonokat áldozni új termékekre, melyeket pillanatok alatt kinőnek a kicsik.

Míg pár száz évvel ezelőtt egy ember öltözetéről leolvasható volt a kora, társadalmi státusza, anyagi helyzete, ma néha már azt is nehéz megállapítani, hogy fiú, vagy lány-e az illető. Míg egy régi öltözet ma muzeális értéket képvisel, napjaink göncei egy-egy divathullám lecsengésével legfeljebb felmosórongynak alkalmasak. Vásároljunk inkább kevesebb, viszont jó minőségű ruhaneműt a bóvli rongyok helyett, melyeket több szezonon keresztül szívesen hordunk.

Ugyanezt az elvet érdemes követni a műszaki cikkek kiválasztásánál. Egy korszerű, sokoldalúan bővíthető készülék ugyan drágább, de ha nem kell rövidesen lecserélni, és nem szaporítja a veszélyes hulladékok áradatát, akkor talán hosszútávon jobban megéri nekünkis, és a környezetünknek is. Talán legtöbbünk nagymamájának  megvan még a jó öreg Singer varrógépe, ami több generációt is kiszolgált, akár 100 éves is lehet, de ha leporoljuk valószínű, hogy most is működik. Azóta persze a technikai fejlődés száguldó lavinaként gyorsul, a minőség pedig egyre romlik, esély sincs rá, hogy a számítógépünket megöröklik a dédunokáink, de legalább bennünket szolgáljon ki minél tovább.

Nemcsak a tárgyak, de gyakran az információ is néhány héten, hónapon belül értékét vesztik, melyek cd-re, dvd-re kerülnek. Ezeket inkább adathordozó ceruzán, vagy egyéb nagykapacitású tárolóeszközön tároljuk, amíg szükség van rá.

Sokkal csökkenthetjük a hulladékkibocsájtást, ha CD, DVD helyett adathordozó ceruzán, vagy más nagykapacitású eszközön tároljuk az információt.

Ajándékozni öröm,tartja a mondás, de lehet bosszúság is, különösen ilyenkor karácsonykor, amikor mindenki kötelezőnek érzi, hogy valamivel örömöt szerezzen a körülötte élőknek. Hogy elkerüljük a félresikerült meglepetések miatti kényelmetlen helyzeteket, ajándékozzunk szolgáltatást. Belépőjegyek színházba, bábszínházba, vagy Dunai hajókázásra, masszázsutalvány, bérlet egy jóga, vagy tánckurzusra többet jelent mint egy x-edik pulóver. Ráadásul, ha együtt megyünk el, sokkal többet jelent a másik ember számára, hogy nemcsak pénzt, de időt is szánunk rá, így mindannyiunknak felejthetetlen élményben lesz része. Egyébként is kapcsolataink hiányt szenvednek mostanában, ragadjuk meg az alkalmat az ápolgatásukra.

Ha mégis került pár rossszul megválasztott ajándék a fa alá, ne tároljuk azokat a szekrénybe, ajándékozzuk rászorulóknak, hirdessük meg az interneten"ingyenadom" típusú levelezőlistákon. Például a http://freecycle.org/group/Hungary/Hungary/Budapest oldalon, ahol feleslegessé vált tárgyakat lehet felajánlani, illetve, kérni is lehet, amire szükségünk van.

Építkezésnél gyakran előfordul, hogy a szükséges mennyiségből többet kell vennünk, mert egységcsomagokban van az árú. Érdemes körülnézni a www.nemsitt.hu és a www.megmaradt.hu  oldalakon, ahol fillérekért juthatunk egyes anyagokhoz, és nem kell a sufniban kerülgetnünk a következő száz évben a maradékot.

"A rossz sikeréhez elég annyi, hogy a jók nem csinálnak semmit." - mondta Edmund Burke. Mindannyian tehetünk valamit azért, hogy gyermekeinknek élhető körülmények között adhassuk át az életteret bolygónkon. Nemcsak élhető körülményeket kell átadunk, de példamutatásunkkal a felelősségteljes magatartást is el kell sajátíttatnunk, hogy a jövőben ne kerülhessen az emberiség a mostanihoz hasonló zsákutcába.

Globális felmelegedés, éghajlatváltozás, energiahiány, egészségi és társadalmi problémák – nap mint nap találkozunk e vészjóslóan csengő szavakkal, hallgatjuk az ENSZ jelentéseket, melyek nem adnak okot túlzott optimizmusra. Most még nehéz elképzelni, hogy a közeljövőben globális katasztrófa következhet be, pedig az idei nyár is arra intett, hogy ideje lenne komolyan venni a figyelmeztetéseket. Míg egyesek csatornát váltanak a nyomasztó hírek hallatán, mondván mit tehetnének ők mindez ellen, mások már a tettek mezejére léptek.

A Galgahévízen tevékenykedő szebb jövőről álmodó lelkes csapat két évtizede tartó kemény munkája nyomán egyre élesebben körvonalazódik, hogy létezik más út is, lehet építő életvitelt folytatni, és ha van akarat, akkor a keskeny ösvényt is megtaláljuk e szebb jövő megvalósításához. 

A Galgafarmon minden második hétvégén nagy szeretettel fogadják a látogatókat, hogy egész napos program keretében ismertessék meg, a jövő számára fenntartható, egészségesebb, gazdaságosabb és környezetbarát  életmód elképzeléseit. A nyíltnapokon kedvező áron vásárolhatunk vegyszermentes, helyben termelt és feldolgozott bio termékeket (az ország legfinomabb biokenyerét – szerintem J), Varga Géza, az öko-projekt vezetője pedig egy komplex közösségi élet képét vetíti elénk:

Az egész elképzelés csírája a 80-as évek közepén született egy baráti társaságban. Egy szebb világ képét és egy ökotársadalom felépítését terveztük és kezdtük el megvalósítani, mely a kivitelezés alatt már eddig is számos változtatáson ment keresztül. Nem kevés munkával értük el az eddigi szerény eredményeket, sokszor dolgoztunk ellenszélben. Egy népfőiskolával indultunk, hogy az itteni emberek népi építkezési módszereit megismerjük, valamint a jó minőségű kertészeti kultúrájukat elsajátítsuk. Ugyanakkor szerettük volna velük megmérettetni a fenntartható jövőről való elképzeléseinket. A rendszerváltozáskor már 108 ember összefogásával alakult meg a Galgafarm, amely az első magyar organikus gazdasági szövetkezet. Eredetileg 80 hektáron terveztük biztosítani az ökofalu lakóinak a teljeskörű élelmiszerszükségletet, de a sikeres propagandatevékenységnek köszönhetően 360 hektár „szakadt a nyakunkba”. A folyamatosan fejlődő ökogazdálkodás célja a termelésen túl a helyben történő teljeskörű élelmiszer feldolgozás, ami eddig egy saját malom és egy tejfeldolgozó üzem működtetéséig jutott el eddig.

Az ökofalu építése ’99-ben indulhatott el, az engedélyek megszerzése után lefektettük a saját építési szabályzatunkat. Minden területen fontosnak tartjuk, hogy együttműködjünk a természettel, a „jövedelmezőbb újítások” kiötölése helyett. Az építkezésben a természetes megoldásokat részesítjük előnybe, kezdve a vályogtéglától a természetes felületkezelő anyagokig. A vizet, az áramot és a fűtést saját rendszeren belül fogjuk biztosítani. Az építkezés és az energiaellátás lényege a gazdaságosságon és környezetkímélésen túl a fenntarthatóság. Nem célunk elzárkózni a társadalomtól, de szeretnénk a lehető legnagyobb mértékben függetlenné válni. Az energiát jobb és gazdaságosabb módszerekkel is képesek vagyunk előállítani, ezért nem akarunk a nagy rendszerekkel közösködni. A jelenleg használt olcsó energiakészlet véges, belátható időn belül elfogy, erre készülünk mi fel. Meggyőződésünk, hogy ha a 19. század végén az iparosodás fellendülése során az olcsó üzemanyag elterjedése kikerülhető lett volna, egy más ívű, fenntarthatóbb fejlődés felé tartanánk most. Kihátrálva a nyilvánvaló zsákutcából az iparosodás előtti értékek kreatív továbbfejlesztésén munkálkodunk. A jövőben a megújuló energiaforrások kiaknázásával és a vegyszermentes mezőgazdaság fejlesztésével képzeljük el a fenntarthatóságot.

Szeretnénk egy 200-250 főből álló faluközösséget kialakítani olyan családokkal, akik szintén fontosnak tartják az általunk védett értékeket. Helyi gazdaságteremtéssel és szolgáltatások működtetésével munkahelyet is tudunk biztosítani az itt élők egy részének. 

Sok munka van mögöttünk, terveink szerint az elkövetkező három évben sikerül megvalósítani elképzeléseink 50-60%-át. Reméljük, hogy addigra a társadalom is belátja, hogy fenntarthatóbb életformára van szükség és talán egy követhető modell lehetünk mások számára.

-A következő 10 évben 800 millióval szaporodik bolygónk népessége, az ebből fakadó élelmiszerigények csak a termelés megkétszerezésével elégíthetők ki.

-Az elmúlt 100 évben 10-ről 50%-ra emelkedett a városlakók száma, akik nap mint nap kénytelenek elszenvedni a szmog, por és kén-dioxid káros hatását.

-A fenntartható és igazságos globális fejlődés érdekében 2050-re a gazdag országok energiafelhasználását 90%-kal kellene csökkenteni.

-A fejlett országokban évente átlagosan 2 tonna hulladékkibocsájtás jut minden lakosra.

-25 éven belül a világ lakosságának  fele számára gondot okozhat az ivóvíz beszerzése.

„Végveszélyben élünk ma. Az ember uralkodik a természeten, mielőtt megtanult volna uralkodni önmagán.”-mondta Albert Schweitzer lassan egy évszázaddal ezelőtt. S hogy történt-e előrelépés ezidő alatt? Közelebb kerültünk a végveszélyhez. Építő kezdeményezések, mozgalmak voltak és vannak, de a valódi változáshoz mindenkire szükség van.

Mit tehetünk, érdemes-e tennünk bármit is, amikor csak kis porszemnek érezzük magunkat az élet tengerében? Ha arra gondolunk, hogy minden vallás, világmegváltó, vagy olykor sajnos romboló eszme, filozófia, mely végighullámzott Földünk társadalmán egy-egy embertől, vagy kisebb csoporttól indult hódító útjára, akkor a válasz, hogy bármi lehetséges! Húzzuk ki a fejünket a homokból, és nézzünk mire építhetünk! Átlagpolgárként elméletben valamennyien tisztában vagyunk bolygónk, környezetünk helyzetével. Ez alapján képesek vagyunk felmérni, hogy saját életvitelünket milyen változtatásokkal tehetjük környezetkímélőbbé, energiatakarékosabbá. Talán van egy-két barátunk, kollégánk, akiknek kedvet csinálhatunk, akikkel megoszthatjuk ötleteinket. S ami a legfontosabb, mindezt át kell adnunk gyermekeinknek. A világot csak egy másként gondolkodó, felelős magatartású, cselekedni képes generáció mentheti meg, ők pedig a most felnövekvő korosztály. Komoly felelőssége van tehát a mai szülőknek. Amilyen a fa, olyan a gyümölcse, szokták mondani, tehát a feladat a kezünkben van. Ha a közeljövőben képesek vagyunk a felelősségre ébredő tudomány eredményeit az örökérvényű erkölcsi értékekkel ötvözni, elkerülhetjük az emberiség és természeti környezetünk pusztulását.

Szemétcsökkentés

A szemétcsökkentés a vásárlásnál kezdődik. A szupermarketekben gondolkodás nélkül szórják utánunk a nejlonzacskókat, melyeket a mohó vásárlók két kézzel tömnek a zsebükbe, mondván, jó lesz majd valamire. Eközben a tengerek és óceánok halrajai kerülgetik a vízben lebegő műanyagzacskók, pelenák, óvszerek tömegét, melyek lebomlási ideje több száz év. A tavalyi évben 133 milliárd 540millió 780 ezer műanyag zacskó került a vevők kezébe. Ez percenként 1 millió darab. Ugyanennyit dobunk el percenként. Évente több ezer bálna, hal, tengeri teknős és madár hal meg szatyrok által. Egy Normandiában partra vetődött bálnatetem gyomrában 800 kiló műanyag zacskót találtak. Ráadásul a műanyag lebomlás közben is mérgező anyagokat ad le a környezetébe. Azokban az országokban, ahol a kormány adót vetett ki a műanyag zacskókra, a felhasználás 90%-kal csökkent, ami jó hír, mert azt bizonyítja, van más út. Ha tehát bevásárolni kosárral, vagy vászontáskával indulunk, és a pénztárnál felajánlott helyett otthonról hozott, használt zacskókba pakolunk, akkor már tettünk a környezetünkért.

Kisebb a csomagolószemét, ha konzerv helyett üveges terméket, mirelit, vagy leginkább friss élelmiszert vásárolunk. Az idénynek megfelelő táplálkozásról már egyébként is tudjuk, hogy jobban megfelel szervezetünk aktuális igényeinek. A műanyag csomagolású termékek (tojástartó, túrótégely) helyett vásároljuk a papírt.

Ha távol tartjuk magunkat a bevásárlóközpontoktól, kevesebb feleslegesen ránksózott „akciós” terméket kell később a szemétbe szórnunk. Egyébként is hasznos lehet egy előre elkészített bevásárló lista.

Keressük a környezetbarát jelöléseket és a  Magyar Termék emblémákat a csomagoláson. Ez nemcsak a hazai ipart fejleszti, de a kevesebb utaztatás olcsóbb, és nem szennyezi a környezetet.

A hazánknál fejlettebb európai országokban már magától értetődően működik a nálunk most bevezetésre kerülő szelektív hulladékgyűjtés. Bár a rendszer még gyerekbetegségeit éli, tájékozódjunk a lakóhelyünk körüli lehetőségekről, és járuljunk hozzá, hogy minél hamarabb kiforrja magát itthon is. A kertes házban élők kevés energia ráfordítással, komposztáló építésével családon belül meg tudják oldani a szerves hulladék újrahasznosítását.

Táplálkozás

Arról, hogy az ember húsevőnek született-e vagy sem, vég nélküli vitát lehet folytatni, a mára kialakult húsfogyasztási szokásokat figyelembe véve teljesen feleslegesen, ugyanis kevés reális esély látszik az emberi faj vegetáriánussá válásának megvalósulására.

Azt azonban nem árt tudni, hogy 1 kiló marhahús előállításához 17 kiló gabonát és magvakat használnak fel. A folyamat során a kalória 96%-a, és a fehérje 90%- elvész. Az állatokkal megetetett gabona helyett emberi fogyasztásra alkalmas növényeket is lehetne termelni, ezáltal enyhíthetők lennének az emberiség élelmezési gondjai.

Ha a vegetáriánussá válást nem is, de a húsfogyasztás csökkentését mindenkinek érdemes célul kitűzni. Aki eddig majdnem minden főétkezéskor evett húst, az közérzetének drámai javulását tapasztalja, ha heti 1-3 alkalomra csökkenti húsfogyasztását. Sajnos a nagyüzemi állattartás velejárói, az állatoknak beadott hormonok, antibiotikumok és nem utolsó sorban az őket ért stressz mind bejutnak az emberi szervezetbe is. Akik jelentős mennyiségű húst és állati zsiradékot fogyasztanak, azok közül sokkal többen szenvednek túlsúlytól, szívbetegségektől, vagy emésztési problémáktól, mint növényevő társaik.  

A kérdésre, hogy vegetáriánusnak születtünk-e, nincs egyértelmű válasz, de kétségtelen, hogy  a húst hússal evés, és a mára elterjedt nagyüzemi állat neveldék sem a természeti, sem az erkölcsi törvényekkel nincsenek összhangban.

Minden háztartásban keletkezik fáradtolaj, ami csak nagyon lassan bomlik le, ezért jelentős veszélyt jelent az élővilág számára. Vízbe kerülve szétterül a felszínen, így megakadályozza az oxigénáramlást, súlyos károkat okozva a növény és állatvilágban. Semmiképpen ne öntsük a lefolyóba, a kertbe és ne is égessük el. A fáradtolaj speciális égetőkészülékben felhasználható energiatermelésre, anélkül, hogy a környezetet szennyezné. Az összegyűjtött fáradtolaj leadható töltőállomásokon, vagy az interneten találunk erre kijelölt helyeket.

A konyhában legtöbb olajat a rántott ételek elkészítéséhez használunk. Minimalizálhatjuk mindezt, ha a rántani való ételt 1-2 milliméter vastagon megolajozott tepsiben sütőben sütjük, félidőben megfordítva. Egészségünk számára is áldásos, ha nem szív magába sok olajat az étel.

Papír

Az erdőirtás csökkentése érdekében használjunk újrafeldolgozott papírtermékeket. Papírzsebkendőtől az iskolai füzetig szinte minden készül már újrahasznosított papírból is. Gyermekeink is tudatosabbá válnak, ha rászoktatjuk őket, hogy a környezetbarát füzetek használatával jót tesznek és egyediek is lesznek a Micimackó rajongók unalmas táborában.

A multinacionális cégek lelkiismeretlen, pazarló és agresszív üzletpolitikájáról árulkodnak a postaládákba begyömöszölt szórólapkötegek és reklámújságok, melyek rendszerint olvassatlanul landolnak a kukában. Ha összegyűjtjük őket az iskolai papírgyűjtésre, némiképp ellensúlyozhatjuk az arcátlan pazarlást.

Műszaki cikkek, veszélyes hulladékok

Mára szinte elképzelhetetlen, hogy régebben egy-egy varrógépet, konyhai eszközt több generáció használt. Miből élne ma a gyártó, ha 50 évig használnánk egy autót? Ki törődik azzal, hogy a néhány évente lecserélendő technikai berendezéseknek mi lesz a sorsa? Igyekezzünk elejét venni a nehezen megsemmisíthető szeméthegyek épülésének, vásároljunk tartós termékeket. Míg egy jó minőségű bőrcipő évekig kiszolgál minket, a gagyit évente kell cserélni. A megunt, vagy kinőtt ruhaneműket ajándékozzuk rászorulóknak.

A használt elemeket, akkumlátort, a lejárt szavatosságú gyógyszereket, festéket ne dobjuk a szemétbe, hanem adjuk le az erre megfelelő helyen. Egyes áruházakban átveszik a kidobásra ítélt műszaki cikkek is.

Otthon

Míg a városok területe az egész Föld 2%-át foglalja el, az emberiség fele ide tömörül, és a világon felhasznált energia 75%-a itt fogy el. A nagy népsűrűség, a zaj, az emberek közti interakció elviselhetetlen mennyisége, az események őrületes pörgése hozzájárul a városi ember agresszivításához, a gyakori idegrendszeri megbetegedésekhez. Belső lelki életre szinte nincs is lehetősége a városlakónak, érzelmi és gondolati élete felületes, beleérző-képessége alacsony, politikailag könnyen manipulálható. Bár a munkalehetőségek sokakat a nagyvárosokhoz láncolnak, elgondolkodtató, hogy a vidéken adódó közösségi élet, a tiszta levegő, egy saját kis konyhakert vajon nem járul-e hozzá nagyobb mértékben a testi-lelki egészséghez, anyagi és szellemi függetlenséghez, gyermekeink megfelelő fejlődéséhez mint a plázadzsungelek és az aszfaltmezők. Egyértelműen kimutatható, hogy a természetközelben élők között kevesebb beteg ember van.

Építkezésnél, vagy házátalakításnál mindenképpen érdemes hosszú távú célokat figyelembe venni. Az anyagválasztással, a jó szigeteléssel spórolhatunk a fűtésen, és nyáron sem kell az amúgy is egészségtelen légkondit használni. A Kádár-rendszer ostoba energiagazdálkodása felelőtlen pazarló magatartást alakított ki sokakban. Az egész télen 30°C-os lakás lakója arra kényszerült, hogy az utcát fűtse, az alacsony átalánydíjak nem tartották vissza attól, hogy 20 liter vizet kiengedjen egy fogmosás során. Remélhetőleg egyre inkább nemcsak pénztárcánk, de lelkiismeretünk is visszatart az efféle energiapazarlástól. Használjunk energiatakarékos kompakt fénycsöveket, és ne égessük feleslegesen a lámpát. Járjunk utána milyen megújuló energiaforrást tudunk alkalmazni lakóhelyünkön ( nap, szél, víz, vagy geotermikus energia ), és aknázzuk ki őket. Ez esetben érdemes eldicsekednünk, hogy milyen jól járunk, talán a szomszéd is megirigyeli tőlünk.

Közlekedés

A mai ember életében az autó sokszor több, mint közlekedési eszköz, egyesek számára státusszimbólum, mely függetlenséget, hatalmat jelent. Míg autók százai araszolnak a dugóban, a tömegközlekedésben folyamatos járatritkítás zajlik, mondván nincs elég utas.

Ha egy autóban többen ülnek, vidámabb a hangulat. Némi egyeztetéssel megoldható, hogy az egymáshoz közel lakó kollégák egy autóval járjanak be munkahelyükre, így nemcsak spórolnak, védik a környezetet, de jó indítása és levezetése lehet a napnak a beszélgetés.

Ha nem túlságosan szennyezett a levegő, a munkába járást kössük össze egy kis testmozgással, pattanjunk biciklire.

Szabadidő

Szervezzünk minél gyakrabban családi kirándulást, a lelkiismeret felkeltésére legjobb lehetőség a természet közvetlen megfigyelése. Közben megtaníthatjuk gyermekeinket, hogy hogyan tartsák tiszteletben más élőlények lakóhelyét, életét, és ha még egy kis szemetet is szedünk, akkor nemcsak a fejünk, de a környezetünk is tisztul. Azok a gyerekek, akik gyakran járnak túrákra, természetvédő táborokba, életre szóló, komplex erkölcsi nevelést kapnak. A testmozgás közben fejlődik a szépérzék, a műveltség, a közösségi szellem, és egész biztosan nyújt annyi élményt, mint egy külföldi, tengerparti út. Csatlakozva a Zöld Szív Mozgalomhoz, vagy a Cserkészekhez életre szóló, gyümölcsöző barátságokat alakíthatunk ki.

A tudomány, a technika mindig újabb és újabb dolgokkal rukkol elő, a fejlődés nem áll meg, de nem szabad, hogy mindez  a jövő generációjának, vagy egyes fajoknak a rovására történjen. A természet részei vagyunk, kölcsönös függőségi viszonyok rendszerében élünk. Életünk, természeti környezetünk ajándék, mellyel el kell tudnunk számolni unokáinknak. Fel kell ismernünk, hogy az ember sem különbbé, sem boldogabbá nem válik a fogyasztás által. A tudomány és a technika kiváló lehetőségek végtelen sorát tartogatja, de ha felelőtlenül élünk ezekkel, önmagunk ellen fordított fegyverré válhat mindez. Egyben biztosak lehetünk, a Föld megvédi önmagát. Nem büntetésről, vagy jutalomról van szó, egyszerűen csak következményekről.

Elődeink hatalmas tárgyi és szellemi értékeket hagytak ránk, hogy mi mit hagyunk utódainklra, az elsősorban etikai kérdés. Erkölcsi kihívás mindannyiunk számára, hogy sikerül-e a környezetvédő és értékvédő emberképet megalkotnunk a XXI. században. Nem néhány kiemelkedő egyéniség harcáról van szó, hanem mindannyiunk közös ügyéről, ahol a legkisebb tettnek is óriási jelentősége van. A sok apró, mindennapos cselekedet összessége adja a végeredményt. Mit számít egy ember, egy-egy apró tett? Mindent, hisz ezekből áll össze az egész. Egy autóból kihajított műanyagpohár tulajdonosa nyilván azt gondolja: „Mit számít az az egy pohár?” Már csak az országút mellett húzódó szeméthalmazt vesszük észre. Ugyanennyit jelent, ha nem dobjuk el, csak az a tett a mérleg másik serpenyőjébe kerül. A látványos felvonulásoknál, tüntetéseknél többet ér, ha kimegyünk az erdőbe szemetet szedni. Nem arról van szó, hogy megerőszakolva magunkat néhány hónap múlva megutáljuk a környezetvédelmet, ám ami nem esik túlzottan nehezünkre, azt építsük be életünkbe. Minden építő cselekedetre, ötletre szükség van, ezért kérjük a kedves Olvasót, hogy ha a fenti ötleteken kívül újakkal tud szolgálni, akkor a ……………emailcímen keresztül juttassa el hozzánk, hogy közkinccsé tehessük mindenki számára.

Blazsek Anita

Mint minden évben, idén novemberben is beindult a karácsonyi marketing úthenger. Az üzletek kirakatain feszülő „karácsonyi akció” óriás feliratok egymást túllicitálva versengenek figyelmünkért, elterelve azt az ünnep valódi értékéről. Az áruházak hosszabbított nyitvatartási idővel igyekeznek igényeinket kielégíteni. Ám a Szonda Ipsos kimutatása, mely szerint a lakosság 54%-a, ezen belül a nők 70%-a úgy érzi kellemetlen érzések társulnak számára a karácsonyi előkészületekhez, erősen megkérdőjelezi ezen „vásárlói igények” valódiságát.

Gyermekkorunk karácsonyairól valamennyien őrzünk szeretetteljes, meghitt képeket. Önfeledten átadtuk magunkat a várakozás izgalmának, az ünnep örömének. Úgy tűnik, valami elromlott út közben. Amióta önálló keresettel rendelkezünk, a felhőtlen öröm helyére reklámtáskák, áruhitelek és gyorskölcsönök furakodtak. Hazánkban az áruhitelek 20%-át karácsonykor veszik igénybe.

Miről szól a karácsony? A Megváltó megszületett az egyszerű kis betlehemi istálóban, fények, pompa nélkül. Belépve történelmünkbe egész életével a feltételektől mentes, vegytiszta szeretetre tanította az emberiséget példát mutatva valamennyi cselekedetével. A karácsony szellemisége és Jézus tanításai olyan általános emberi értékek alapjai, melyek nélkül nem léteznek igazi közösségek. Kevesen értették meg a tanítást. Végignézve kapcsolatainkon, bolygónk állapotán, azon, ahogyan természeti környezetünkkel, szeretteinkkel, vagy akár saját testünkkel bánunk, a szeretet, a megértés és a bölcsesség hiánya ordít mindenütt. Karácsony a fény születésének az ünnepe, amikor megállva a rohanásban, befelé és egymásra figyelve a mi szívünkben is újjászületik a szeretet. Napjainkban azonban, ha nem figyelünk oda tudatosan, erre a napra is ráteszi kapzsi kezét a költekezésre csábító fogyasztáscentrikus világ, és a szeretet ünnepét elsodorja a kereskedelem ünnepe. Minél nagyobb hiány tátong a szívünkben, annál könnyebben áldozataivá válunk a marketingnyomásnak, és már észre sem vesszük, hogy nincs az a plafonig érő karácsonyfa, tíz fogásos ünnepi vacsora, mobiltelefon, vagy házimozi rendszer, amely képes lenne betölteni az űrt. Olyannyira elfeledtük a kis betlehemi istállót, hogy ma már képesek vagyunk hitelt felvenni, mert az erőnkön felüli költekezés, plázáról plázára loholás lett az ünnep középpontja. Vajon ez az, amire legbelül vágyunk? Jó ez így nekünk, vagy csak a Tesco-nak, aki egy aranyvasárnapon egy átlagos vasárnapi bevételnél 70%-kal nagyobb összeget vág zsebre?

Hogyan törjünk ki bevett szokásaink ördögi köréből? Szebb lesz talán a karácsony ajándékok nélkül?

Nem az ajándékozással van baj. Maga Jézus is kapott ajándékokat a Napkeleti Bölcsektől, azonban ajándék és ajándék között nagy különbség van. Egy személyre szóló, meghitt tárgyat még sok-sok év múlva is őrzünk, s szeretettel gondolunk arra, akitől kaptuk, míg a ma csúcsmodellnek számító mobiltelefon holnap már szemétdombra való vacak. A legtöbb amit adhatunk, az egymásnak szentelt idő, és szeretetteljes figyelem, nemcsak karácsonykor, hanem egész évben. Ha a lakásdekoráció és a csomagolás hibátlan, de nem törődünk családunkkal, akkor jó dekoratőrök vagyunk, de nem értettük meg a szeretet lényegét. A forma csak akkor értékes, ha tartalommal van megtöltve. Hihetetlen, de karácsonykor 1/5-del több szemetet termelünk fejenként, ami 8 kiló papírt jelent. Nem sokan gondolnak bele, hogy a díszes, nem újrafeldolgozható papírból készült csomagoló anyagok milyen szomorú látványt nyújtanak a szeméttelepek dombjain.

Ha sütés közben veszekszünk gyermekeinkkel, mert lábatlankodnak, ha ingerülten szólunk egymáshoz, vagy legyőz a lustaság és nem veszünk részt  az előkészületekben, akkor nem értettük meg a karácsony lényegét. Idegesen, fáradtan, adóságokkal a nyakunkban nemigen születik szívünkben szeretet és melegség az év legszentebb éjszakáján.

Nem könnyű kivonni magunkat a külvilág hatása alól, de mi vagyunk azok, akik ezt a világot létrehoztuk és alakítjuk most is.

Díszítsük fel otthonunkat, süssünk-főzzünk, ajándékozzunk, de olyan mértékkel, ami örömet nyújt a magunk számára is, és szeretettel tudjuk elvégezni. Ezáltal mindaz, amit adunk örömmé tud válni szeretteink számára is.

Legkedvesebb karácsonyhoz fűződő élményem az otthonunkban advent idején működő családi mézeskalács-gyár. Ilyenkor néhány napon keresztül cukrászüzemmé változik a konyha, és a mézeskalács meleg fahéj illata árasztja el a házat. Karácsonyi dallamok szólnak a háttérben, olykor még énekelünk is, de főleg nagyokat beszélgetünk. Édesanyám gyúrja a tésztát, majd angyal, fenyő, csillag, harang formákat szaggat belőle, amiket testvéreim magvakkal, cukorkával és mazsolával dekorálnak. Az én feladatom a kisült mézeskalácsokra cukormázzal karácsonyi motívumokat, keresztneveink kezdőbetűit vagy zodiákus jeleket pingálni, majd a remekművek apró dobozkákba kerülnek. Egy ajándékra sem emlékszem életem során, amely annyi örömet adott volna, mint ezek az apró kis sütemények. Örömteli együtt dolgozni, szívünket-lelkünket adjuk az alkotásba, kibontakoztatjuk kreativitásunkat, ezáltal jó érzésekkel töltekezünk. Nem kisebb az öröm akkor sem, amikor átadjuk a személyre szóló, egyedien dekorált süteményeket, melyeken rokonok, barátok egyaránt meghatódnak. Dicsérve kézügyességünket mindenki félve harap a fenséges külsejű alkotásokba, mondván kár megenni őket, de az ízük sem okoz csalódást, ráadásul egészséges összetevők alkotják.

Arra bátorítom a kedves Olvasókat, hogy merjék elhinni, a karácsony varázsa nem a hivalkodó ajándékokban, a drága ételtől roskadozó ebédlőasztalokban és a vadul villogó fénydekorációban rejlik.

Ne felejtsük, a szeretet hírnöke egy apró istállóban született, pislákoló gyertyafény mellett.

Ha valaki kedvet kapott volna a mézeskalács sütéshez, annak szeretettel ajánlom a jól bevált családi receptet:

Tészta:

20 dkg mézet, 10 dkg cukrot és 5 dkg zsírt egy edényben összemelegítünk. Langyosra hűlve jól összegyúrjuk 25 dkg finom liszttel, 25 dkg  teljes kiőrlésű liszttel, 2 tojással, 1 csomag mézeskalács fűszerkeverékkel és egy csipet sóval.

Egy-két órát állni hagyjuk, majd 3-4 mm vastagra nyújtva formákat szaggatunk belőle, melyeket a sütőben elhelyezünk és apró olajos magvakat (napraforgómagot, tökmagot, szeletelt mandulát, aprított diót), franciadrazsét és mazsolát nyomkodunk bele.

175 fokon előmelegített sütőben 5-7 perc alatt arany barnára sütjük. Figyeljünk, mert az első adag lassabban sül, nehogy a későbbieket megégessük.

Cukormáz:

20 dkg porcukrot teljesen simára keverünk 1 tojás fehérjével, majd egy csöpp ecetet is adunk hozzá, ez adja a fényét. A masszát zacskóba töltjük, melynek sarkára apró lyukat vágunk. A kihűlt süteményekre mintákat rajzolunk, majd ha megszáradtak, dobozokba tesszük.

Blazsek Anita

Tej – kalcium – erős csontok. Pár évtizeddel ezelőtt nyugodt lehetett az átlagember, hogy gyermekei erős csontozata garantált, ha kellő mennyiségű tej elfogyasztására bírja őket. A tejipar reklámjait egybehangzó orvosi szakvélemény támasztotta alá. Ma már nem ilyen egyszerű a helyzet. Miután egyre-másra rémhírekkel borzolják kedélyeinket a „mérgező italról” szóló írások, sokunkban felmerül a kérdés, hogyan maradhattunk mégis életben azután, hogy hordószámra fogyasztottuk a tehéntejet. Az, hogy némelyeknek gondot okoz a tej emésztése azt jelentené, hogy csak a szerencsén múlott, hogy ez idáig  túlélte az emberiség a tejivás „végzetes tévedését”?

Tejallergia, vagy tej-érzékenység?
Fontos tisztáznunk, hogy két különböző dologról van szó. Az allergia egy a tejfehérje okozta, korhoz kötött, igen ritka, rendszerint örökletes rendellenesség. Az egy év alatti gyermekek 2-5%-át érinti. Bizonyos esetekben igen súlyos, ijesztő tünetekkel járhat, megoldása a tejtermékek megvonása. Allergia esetén a kecske és juhtej sem jelent választható alternatívát. Jó hír, hogy 3 éves korára a betegek túlnyomó része, -90%-a- „kinövi” allergiáját.
Ez nem tévesztendő össze a tejcukor-érzékenységgel, amikor a laktóz lebontásának zavara okozza a panaszokat. (has puffadás, hasfájás, hasmenés) Ekkor a tejcukor bontóenzimjének csökkent működése áll a háttérben. Lényeges, hogy a tejtermékek, főleg a savanyú tejkészítmények nem okoznak általában panaszt tej-érzékenység esetén, valamint legtöbbször a kecske és juhtejet is gond nélkül fogyasztják az érintettek. Ebben az esetben elég a tehéntej elhagyása étrendünkből, a többi tejtermék a tűrőképességnek megfelelően fogyasztható. Az üzletekben hozzá lehet jutni a laktózmentes élelmiszerek listájához, mely segít eligazodni. A tapasztalatok szerint a tej-érzékenység kialakulásának esélye csökkenthető, ha a gyermek a születést követő 6 hónapban kizárólag anyatejes táplálást kap, és egy éves koráig szopik. Sajnos a 70-es, 80-as évek szoptatás szempontjából a mélypontot jelentették, így mostani generáció nem kapta meg a kellő alapot az egészséges bélflóra kialakulásához. Mindehhez hozzájárul a ma elterjedt természetellenes táplálkozás, nem csoda, hogy „divatosak” az allergiák és a tej-érzékenység.
Egyes népcsoportok – melyek közül mi európaiak kivételt jelentünk – felnőtt korukra elveszítik a tejcukor megemésztésének képességét. Az 1960-as években figyelték meg antropológusok, hogy jellemzően a pásztorkodással foglalkozó népcsoportok képesek felnőtt korukban is a tejcukor emésztésére, náluk néhány ezer éve kialakult a tej megemésztésének képessége. Azokon a vidékeken, ahol a laktóz lebontása nem általános, ott savanyítva fogyasztják a tejet, miután a tejcukrot a baktériumok hasznosították.
Sarah Tishkoff (Maryland Egyetem) munkatársával Andy Clarkkal 1997-ben indultak a tejcukor-emésztés felnőttkori képességének nyomára. Csapatuk három év alatt 43 kelet-afrikai népcsoport  470 tagjának DNS mintáját szerezte meg életük kockáztatásával a veszélyes vidéken. Kutatásaikkal egy időben 2002-ben egy finn kutatócsoport jelentette be, hogy megtalálta a laktózemésztés képességéért felelős mutációt. Tishkoff és kollégái szintén mutattak ki mutációkat, de azok egyike sem volt azonos a finnekével. A térben és időben egymástól távol genetikai állományunkba íródott változások  kiegészítik a háziasítás során a szarvasmarhákban létrejött genetikai változásokat, melyekre az utóbbi években derült csak fény. A magyar népesség túlnyomó része képes a tejcukor felnőttkori bontására, ami túlélési előnyt jelent az ideális tápanyag összetétel miatt, valamint szárazság idején is. Mindez bizonyítéka annak, hogy őseink főleg állattenyésztéssel foglalkoztak.
A fentiek ellenére, hazánk lakosságának tej és tejtermék fogyasztása messze elmarad az európai átlagtól.

 Indokoltak-e a tej-ellenes propaganda érvei?

Az interneten olvasható „leleplező” írások több tucat rettegett, és ismeretlen, ám félelmetes betegség okaként említik a tejet. Ilyen például a rák  számos fajtája, amely kialakulását a hozamfokozás érdekében az állatoknak adagolt növekedési hormonok emberbe való átjutásával és sejtosztódást elősegítő hatásával magyarázzák. Ez persze nem a tej, hanem a telhetetlen emberek számlájára írható bűn, és kevesen tudják, hogy az ész nélkül lefordított amerikai anyag időben, térben nem aktuális. Volt idő, amikor az USA-ban a Monsanto boszorkánykonyhájában előállított tehénhormonnal próbálták növelni a tejhozamot. Az említett hormon már betiltásra került, és a magyar gazdáknak, termelőknek amúgy sincs pénzük effajta „varázsszerekre”.
Gyakran különböző országok tejfogyasztása és bizonyos betegségek pl. az érelmeszesedés és szívproblémák gyakorisága közötti párhuzamokra mutatnak rá az írók. Gondoljunk bele, Ázsiát az Európától nemcsak az eltérő tejfogyasztási kultúra különbözteti meg, hanem például a vallási okok miatt általános vegetarianizmus is. Egy másik cikkből megtudjuk:  „Az ázsiai országokban, ahol elterjedtebb a szójafogyasztás, sokkal kisebb arányban fordul elő érelmeszesedés.” Vajon a kevesebb tej, vagy a szintén vitatott szója eredményezi az ottaniak érrendszerének  jobb állapotát?  Mivel a tej tartalmazza a legkevesebb koleszterint az állati eredetű táplálékok közül, ebből a szempontból nézve sokkal indokoltabb lenne a tojást kiiktatni étrendünkből.
Szintén ellenérvként olvashatunk a tej vegyi anyagokkal (DDT, dioxin, atrazin) való szennyezettségéről. A csúnyán leszerepelt, DDT 1972 (!) óta be van tiltva, bár feleződési ideje hosszú.
A dioxin szerves vegyületek  égésekor (vulkánkitörés, erdőtűz, vegyipari tevékenység) keletkező anyag. Földünk minden szegletében előfordul, egyes műtrágyák tartalmazták korábban. Bár mindhárom fent említett anyag be van tiltva, egy vegyszerekkel szennyezett világban azok jelenléte a tejben sem meglepő.  A szennyezett talajból a talajvíz révén csaknem mindenhova jut a vegyszerekből, növényekbe, állatok húsába egyaránt. Emiatt a tej nem szenved hátrányt egy élelmiszerrel szemben sem. Ha módunkban áll bio élelmiszereket fogyasztani, akkor többé-kevésbé mentesülünk a vegyszerektől.
Nem egy írásban említik a tejet, mint az autizmus okozóját. Bár az autizmus háttere genetikai eredetű, azok egy alcsoportjánál fennáll az úgynevezett lyukas bél szindróma, ami azzal jár, hogy a tej fehérjéje, a kazein meg nem emésztett molekulái kerülnek a véráramba, majd eljutva az agyba károsítják azt. Az ilyen betegeknél nem okolható kizárólag a tej, hanem a gabonafehérjék (glutén) is károsan hatnak, így akkor a gabona is káros élelmiszernek minősíthető. Mindezek egyelőre kutatás tárgyát képezik, de egyes tapasztalatok szerint vannak betegek, akik a diéta során kezelhetőbbekké és befogadóbbakká válnak.
A feldolgozásra kerülő tej minden esetben szigorú feltételeket tartalmazó vizsgálatokon megy keresztül. A maximálisan engedélyezett csíraszám biztosítja, hogy ne kerüljön fogyasztásra az a tej, ami „tele van gennyel” az esetleges tőgygyulladás következtében.
Amikor a tehén antibiotikumot kap, órára pontosan meghatározott, hogy a szer mikor ürül ki a szervezetéből, és addig tilos fejni.
Nagy vita dúl a csontritkulás kérdése körül is. Elterjedt ellenérv, hogy Amerikában a magas tejfogyasztás ellenére is igen magas a csonttörések száma, így azoknak más nem lehet oka, csak a tej. Mivel bizonyított, hogy a csontritkulás sokkal inkább a mozgásszegény életmód eredménye, mintsem a tejivás függvénye, márpedig Amerika híres lakóinak „kényelmes” életmódjáról is.
A tudomány mai állására,  józan paraszti észre, valamint népünk adottságaira támaszkodva általánosan elmondhatjuk:az evolúció során végbement fejlődés eredményeként a magyar ember számára emészthető, kedvező táplálék a tej. Különösen elmondhatjuk ezt, ha nyersen fogyasztjuk, hiszen ekkor a benne található enzimek is hasznosulnak. A savanyított termékek pedig probiotikumokkal hozzájárulnak az egészséges bélflóra kialakulásához. Kivételek persze vannak, számukra készülnek a különféle gabonatejek, melyek reklámjai a tej-ellenes cikkek végéről soha nem hiányoznak. (Persze jó volna minél többet eladni belőlük, aminek egyszerű módja mindenkit elriasztani a tejtől.) Ahogy számos ember csökkent inzulintermeléssel él együtt, és mégsem jut senkinek eszébe hadjáratot indítani a szőlő fogyasztás ellen, ugyanúgy értelmetlen lemondani a tejről azoknak, akik jól tudják hasznosítani. Éppen  ez a tudatos táplálkozás lényege: igyekszünk minél természetesebb ételeket fogyasztani,és odafigyelünk, testünk jelzéseire, mi az, amitől jól érezzük magunkat, és mi az, ami emésztési problémákat, pattanásokat, levertséget, rossz közérzetet okoz. Amikor az emberek ösztönösebben éltek, érzéktompító műkaják hiányában, kiki könnyen megállapította, hogy mi a megfelelő étel számára. Amikor az elfogyasztott táplálék jól esett, akkor újra evett belőle az illető. Ha hascsikarást, kiütést, vagy egyéb gondot okozott, akkor legközelebb óvatosabb volt. Az is megfigyelhető, hogy vannak ételek, melyek reggel rosszul emésztődnek, de jól esnek vacsorára. A lényeg sokkal inkább az, hogy helyezzük át a hangsúlyt a mennyiségről a minőségre. A „frisss reggeli ital” helyett válasszunk teljes értékű tejet, ha van lehetőségünk vegyünk a termelőtől, frissen fejt házi tejet, tejtermékeket. Ha ez nem megoldható, válasszuk egy közepes méretű magyar tejüzem termékét, ami közel esik lakóhelyünkhöz. Morális oldalról nézve: az ember erkölcsi kötelessége megfelelő körülmények között tartani az állatot, akitől kapja a tejet. A bio és kisgazdaságokban a vegyszermentes takarmányon túl elegendő életteret és szabad legelési lehetőséget biztosítanak az állatoknak, ami hozzájárul jólétükhöz, melynek fizetsége a jó minőségű tej. Vásárlásunkkal egyben letesszük voksunkat is egyik-másik termék mellett. Végszóként álljon itt egy bölcsesség:”Minden méreg és semmi nincs méreg nélkül, csupán a mennyiségtől függ, hogy valami méreg-e, vagy sem.” Egy kiegyensúlyozott, természetes táplálékokból álló étrendben a tejtermékeknek is megvan a helyük.                

 Blazsek Anita