Ahogy a bibliai időkben született kifejezés is tanúsítja, a gabona ősidők óta egyik legfontosabb táplálékunk. Nem túlzás, hogy a búza és a barnarizs önmagukban is tartalmazzák az emberi élet fenntartásához szükséges fehérjéket, zsírokat, vitaminokat és rostokat. Számos gabonaféle méltatlanul került le étlapunkról az elmúlt évszázad során. E felbecsülhetetlen erőkkel bíró „kozmikus konzervek” gyümölccsel, zöldséggel, salátával kiegészítve az ember testi és szellemi teljesítőképességének fenntartásához és fejlesztéséhez szükséges valamennyi tápanyagot biztosítják. Természetesen amikor gabonáról beszélünk nem az úton-útfélen lehengerlő illatokkal csábító látványpékségek agyoncukrozott, finomított, mesterséges aromázott péksüteményeire, és nem is a szeletelhetetlenül morzsálódó tartóskenyérre gondolunk. A gyümölccsel, zöldséggel, némi tejtermékkel kiegészített teljes értékű gabonatáplálkozás a húsfogyasztás drasztikus csökkentésével elvezethet egy egészségesebb élethez, mindazontúl egy békésebb világba ahol nem tátong szakadék egy telhetetlenül fogyasztó és pazarló népréteg és több milliós éhező tömeg között.
Az értékes tápanyagok mellett a gabonafélék nagy arányban tartalmaznak cellulózt, amely egy fel nem szívódó növényi rost, ezért sokáig nem ismerték fel jelentőségét. Ma már tudjuk, hogy nedvszívó tulajdonsága miatt telítettségérzetet okoz, így segít súlyunk megtartásában, emellett magába gyűjti a toxikus anyagokat és a koleszterint. Ezáltal gondoskodik a bélcsatornákban lerakódott bélsár eltávolításáról, mely igen fontos többek között a rákmegelőzés érdekében. A teljesőrlésű gabonák könnyen mobilizálható energiaforrást jelentenek szervezetünk számára.
Bár a túlzott szénhidrát bevitel okozhat civilizációs megbetegedéseket, ám ez nem a teljes kiőrlésű gabonák fogyasztásakor lép fel, hiszen azok hamar a jóllakottság érzését keltik, így nehéz túlzásba vinni bevitelüket. Ugyanakkor a finomított lisztet, cukrot tartalmazó élelmiszerek csak rövidtávon enyhítik az éhségérzetet, a rostszegény táplálkozás következtében könnyen kialakul a székrekedés, az üres kalóriáknak köszönhetően, bekövetkezik az elhízás. Elszaporodik a szénhidrátokkal táplálkozó candida gomba.
A cukor természetes módon tömény koncentrátumban nem jut a szervezetbe, valahányszor finomított cukrot fogyasztunk, fokozottan megterhelődik a hasnyálmirigy, ez elősegíti a cukorbetegség kialakulását. Ugyanakkor a teljes kiőrlésű gabona és az étkezési korpa fogyasztása csökkenti a 2-es típusú- vagyis a nem vele született- cukorbetegség kialakulásának veszélyét, míg a finomított cukorral szemben a szervezet védekező akcióba kezd, ezáltal nagy terhet ró az immunrendszerre is.
A finomított szénhidrát tartalmú táplálkozás rostszegénysége miatt nem képes a méregtelenítő feladatok elvégzésére és a koleszterin felszívására, így hosszú távon a vérzsírszint emelkedésére is számíthatunk. A pangó méreganyagok súlyosabb következménye lehet a rák kialakulása.
Az előzőekkel szemben a kutatások eredményei arra utalnak, hogy a teljes kiőrlésű gabona fogyasztásával csökkennek az anyagcserével kapcsolatos szindrómák. Ilyen például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a magas vércukorszint, az elhízás és a rák.
Köles
Egyik legősibb kultúrnövény. A honfoglalás idején az előkelők asztalán is mindennapos eledel volt a köleskása. A XX. Században a gabonafélék fogyasztásának csökkenésével teljesen eltűnt az étlapról. Napjainkban az eltűnt alapanyagok újrafelfedezésével, az egészséges étrend terjedésével megfordult a tendencia. Ásványanyag tartalma a többi gabonafélékhez viszonyítva magas, különösen a kalcium és vastartalma, melyek felszívódásához szükséges anyagokat is tartalmazza.
Kölestorta
Kölestorta készítésénél a kását olyan sűrűre főzzük, hogy a kanál megálljon benne. Mazsolával, mákkal, vagy kókusszal, mézzel édesítve tortaformában hagyjuk kihűlni, majd kiborítjuk, és gyümölcsökkel koronázzuk.
Amaránt
Egyre többet találkozunk a hagyományostól eltérő étrendekben az álgabonafélék közé tartozó amaránttal. Talán sokan meglepődnek, hogy hazai rokona a disznóparéj. Magas keményítőtartalmú, lisztes magját a gabonafélékhez hasonlóan hántolva alkalmazzák az élelmiszeriparban, habár rendszertanilag nem tartozik a gabonafélék családjába.
Igénytelensége és ellenálló képessége miatt rendkívül alkalmas biotermesztésre. Hasznos beltartalmi értékei miatt a NASA kutatói az űrhajósok étrendébe is beépítették. Lisztjét gluténmentes kenyérhez, süteményekhez keverhetjük, a pattogatott amarántot joghurttal, kefirrel fogyaszthatjuk. Tápértéke magasabb a valódi gabonaféléknél, magas fehérjetartalma, jó aminosav-összetétele, magas ásványanyag-, és élelmirost-tartalma különösen értékessé teszik. A gabonafélékre jellemző B- és E-vitaminokon kívül C-vitamint is tartalmaz. Számos diétába beilleszthető. Része lehet a fogyókúrás étrendnek, a cukorbetegek diétájának, a szív-és érrendszeri betegségben szenvedők étrendjének és lisztérzékenyek is fogyaszthatják.
Hajdina
Szintén az álgabonák közé tartozik a legjobb testmelegítőként számon tartott hajdina. Magja fogyasztható nyersen, pörkölve, egészben, lisztté, vagy darává őrölve. Az egész magból készíthetünk lepényt, darájából kását, lisztjéből süteményt, palacsintát, vagy tortát.
Kiemelkedő kalcium- és magnézium tartalma mellet jelentős vassal, káliummal és foszforral is bír. Gazdag élelmirost- tartalmával jó hatással van az emésztésre. Nagy mennyiségű anti-oxidáns tartalmával csökkenti a bél-hámsejtek kóros szaporulatát, ezáltal védelmet nyújt a rákkeltő anyagok ellen. Lisztérzékenyek és cukorbetegek is fogyaszthatják. Télen hagymával elkészítve segít a nátha, influenza megelőzésében.
Hagymás hajdinaköret
Fokhagymával, vöröshagymával kiváló rizsköret helyettesítésére sült húsokhoz:
Főzés előtt mossuk meg forró vízben, így eltávoznak az emésztést gátló enzimek. Rövid pirítás után öntsük fel kétszeres mennyiségű vízzel, és enyhén sózzuk meg. Amikor főni kezd adjunk hozzá egy négybevágott vöröshagymát és néhány gerezd fokhagymát.
Bulgur
Törökországban is Indiában igen elterjedt és közkedvelt táplálék. Valójában a beérés előtt leszedett búzáról van szó.
A még zsenge állapotban betakarított búzát aszalással hőkezelik, majd megtörik. Mivel még a keményítős szerkezet kialakulása előtt leszedik, nem igényel főzést, csak forrázást.
15-20 perc alatt laza, pergő köret készíthető belőle. Kezdő háziasszonyok is bátran kísérletehetnek vele, mivel könnyen kezelhető, nem tapad össze. Ideális rizs helyett köretként, rakott ételekhez, illetve töltelékként.
Árpa
A búzához közel álló gabona, mely nyomelemekben, vitaminokban megelőzi rokonát, de annál alacsonyabb foszfortartalmú gabonafaj. Csak hántolva fogyasztható, mert korpája megsértheti a beleket. Fűtő hatása viszonylag alacsony, ezért nyári ételnek számít. Csecsemők és idős emberek táplálására is alkalmas. A boltokban pehely, árpagyöngy és árpaliszt formájában találhatjuk meg. Valamikor árpagyöngyöt használtak a hurkába és a töltött káposztába. Finom, különleges levesbetét. Az árpapehely a reggeli kása kiváló alapanyaga.
Mákos rakott árpa
50 dkg árpagyöngyöt egy éjszakára beáztatunk, majd pici sóval háromszoros mennyiségű vízben megfőzünk. 25 dkg darált mákot összekeverünk 2 szem reszelt almával és mézzel.
Egy magas falú kiolajozott, morzsával meghintett tepsit kibélelünk egy réteg főtt árpával, erre teszünk egy réteg baracklekvárt, majd almás-mákos masszát. Addig rétegezünk, míg el nem fogynak az alapanyagok, a tetejére baracklekvár kerüljön. 10 percre toljuk be a sütőbe.
A következő számban folytatjuk a gabonafajták és felhasználási lehetőségeik áttekintését. Addig is törekedjünk a sokoldalú, és sokféle gabonaételt tartalmazó étkezésre.
A változatos teljes értékű táplálkozás két módon támogatja szervezetünket: a gabonák kiváló élettani hatásuk által segítenek lebontani a zsírt, a koleszterint, eltávolítani a salakanyagokat. Ugyanakkor gazdag és értékes tápanyagtartalmukkal erősítik immunrendszerünket, energiával töltenek el, megszépítik bőrünket, hajunkat, és elősegítik, hogy a lehető legjobb formában tartsuk magunkat.
Blazsek Anita
